újvári mária
Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940

 

       bibliográfiák   » Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940
    év 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940
 
  szerző a b c d e f g h i j k l n o p r s t u ü v w z  
  tárgymutató 1 a b c d e f g h i j k n o ö p r s t u ü v x z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű    
  szűkítés -    
    Nevelés és oktatás - 49 tétel
 

JANCSÓ Elemér Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? [Viták, hozzászólások.], "Az irodalom mindig a faji öntudat legfőbb hordozója volt." Az erdélyi irodalom értékeit a középiskola nem tudta bekapcsolni nevelési programjába. Meg kell szervezni az iskolán kívüli irodalomtanítást is., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 20-23.

MIKÓ Imre Úttörő fiatalok. (Szlovenszkó magyar ifjúságának munkája a "Vetés" tükrében.). [Fiatal magyarok.], A pozsonyi egyetemen létrejött a magyar nyelv és irodalom tanszék. Folyik az önnevelés és a szemináriumi munka is. Működik: Orvosi szakcsoport, Bölcsészeti szakcsoport, Tanítói szakcsoport, Jogi szakcsoport. A Komensky Egyetemen, a Népszövetségi Főiskolás Liga alakuló ülésén, első ízben hangzott el magyar beszéd 300 különféle nemzetiségű egyetemista előtt Balogh Edgár szájából, aki a kisebbségi kérdésről szólt., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Főiskolás fiatalok. Nevelés és oktatás. Csehszlovákia.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 25-27.

KRISTÓF György 1. Irodalomtanításunk: Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Dr. Jancsó Elemér cikkéhez. [Viták, hozzászólások.], Az új körülmények között az iskolákban a magyar nyelv és irodalom tanítása nehezebb és eredménytelenebb. Lecsökkent ezeknek az óráknak a száma és nem is érettségi tantárgy. A jobb eredményhez jobb tanító, jobb tankönyv, jobb tanterv, de jobb ifjúság is kell., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar nyelv és irodalom.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 37-39.

DÁNIEL Viktor 2. Iskola és irodalom: Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Jancsó Elemér cikkéhez. [Viták, hozzászólások.], Sivár kor, sivár az iskolája. A háború utáni ifjúság más és mások a szellemi szükségletei is. Újítani kell a tanítást és ebben a tanár egyéniségének van nagy szerepe. Antológiába kellene foglalni a magyar irodalom ma is élő alkotásait., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar nyelv és irodalom.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 39-40.

Gagyi László A magyar tanítóság problémái. [Cikk.], Az erdélyi fiatal feladata megmenteni azt ami a mienk: a fajunkat, nyelvünket, kultúránkat. Az erdélyi magyar tanító szerepe., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Nevelés és oktatás.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 41-42.

CSÁSZÁR Károly 3. Az irodalomtanítási válság okai. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Dr. Jancsó Elemér cikkéhez. [Viták, hozzászólások.], A magyar irodalom iránt mutatkozó érdektelenség okait vizsgálja." Amióta a magyar irodalom lekerült az érettségi tárgyak közül s többé egyáltalán nem kötelező, csak megengedett tantárgy, azóta szemmel láthatóan hanyatlás állt be e téren.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Magyar irodalom.], I. évf., 1930, 4. szám, (április), p. 53-55.

SZENTIMREI Jenő 4. Iskola - élet - irodalom. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólás Dr. Jancsó Elemér cikkéhez. Ha nem ébred elég érdeklődés a középiskolás ifjúságban a magyar irodalom iránt, a száraz tankönyvek az okai. A középiskolai irodalmi oktatás gerincévé az olvasást kell tenni. Nagy írók, költők szülőhelyére kirándulásokat kell szervezni, nyomdákat kell látogatni, módszert kell változtatni és a tanár órán kívül se hagyja magára diákjait, fesztelen beszélgetéseket folytasson velük érdeklődés felkeltés céljából., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Magyar irodalom.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 71-73.

SZILÁGYI Olivér Mit kívánunk középiskoláinktól? [Cikk.], A felekezeti iskolák válsága. Szükség van egy etnikailag és szociálisan képzett magát fegyelmezni tudó új kultúrnemzedékre., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Felekezeti iskolák. A nemzedékváltás kérdései.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 109-111.

L.D. A reformátusok marosvásárhelyi nagyhete. [Szemle.], A hét eseményei közül a tanítók és tanárok napját emeli ki. A tanárok napja foglalkozott a "capacitate" vizsga kérdésével. A kongresszus megállapította a törvény végrehajtásának tarthatatlan voltát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Keresztény egyházak. Nevelés és oktatás. Kisebbségi jogok.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 119-120.

LÁSZLÓ József Ifj. Kristóf György: A jövő útjain. Pedagógiai folyóirat. Budapest, 1930. V. évf., április-júniusi szám. (Szerk. és kiadóhiv. Bpest. I. Tigris-u. 41). [Apák és fiak.], A nevelés mesterségét csak a pedagógia elsajátítása által lehet megtanulni., [Szakcsoport: Sajtóügy. Nevelés és oktatás.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 122-123.

JANCSÓ Elemér dr. Az "Erdélyi Helikon" középiskolai irodalomtörténeti pályázatának eredményei. [Szemle.], Az irodalomtanítás reformjának szellemében, az előző évi szintén a Helikon rendezte kudarc után ez a verseny sikerként könyvelhető el. Az írásbeli témája "A falú a XIX-ik század magyar irodalmában". A nagydíjat Venczel József, a Csikszeredai kath. főgimnázium diákja nyerte, munkája magasan kiemelkedett a mezőnyből., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar irodalom tanítása.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 135-136.

*** A Diákvilág 1930. októberi száma. [Fiatal magyarok.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Sajtóügy.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 139.

MIKÓ Imre A kolozsvári egyetem tíz éve és a kisebbségek. [Főiskolások problémái.], Az I. Ferdinánd Egyetem tíz éves fennállása alkalmából kiállításon mutatta be elért tudományos eredményeit. Az egyetem átvételének története, dr. Onisifor Ghibu szerepe. A kiállításon tették közzé először az egyetem hallgatóinak nemzetiségi megoszlását. Külön lista hozza a végzettek számát nemzetiségi megoszlásuk szerint. Pl. az 1928-29-es évben 40 magyar hallgató végzett., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Nevelés és oktatás. Kolozsvári egyetem. Statisztika.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 154-156.

NAGY Endre dr. A Székelykeresztúri Unitárius Téli Gazdasági Iskola első éve. 34 tanuló tett vizsgát a téli tanfolyam végén, és igen jó eredménnyel. "Az iskola éppen azokat segítette nagyobb gazdasági tudáshoz és egyben fokozottabb termelési lehetőségekhez, akiknek erre legnagyobb szükségük volt: a kisebb birtokkal rendelkező gazdafiúkat." Az első osztály mellé megnyílik a második osztály is., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 85-86.

*** Hívó szó mindazokhoz, akik szívükön viselik a magyar irodalomnak, nyelvnek és középiskoláinkból az életbe induló fiataljaink magyar kultúrájának a sorsát. Az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségének felhívása új tanterv kidolgozása érdekében tartandó megbeszélésre., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar irodalom. Nevelés és oktatás.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

SZABÓ Lajos Járai István 1884-1933. Megemlékezés. "Az igazgató-tanár Járai Istvánnak pedig arany lapjai lesznek a Bethlen-kollégium történetében.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Enyed.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 57-58.

DEBRECZENI László Gyökérbajok az iskoláztatásban. "Bajok": elemi iskola: nincs benne szervesen a falú életében. "Amolyan szükséges rossznak tekinti a falú, ahova muszáj küldeni a gyerekeket." Mert..."az iskola csak a tanítás technikáját szolgálja, de elhagyja a mélyebb művelést. A középiskolában meghalványodik az intézményi szerep,.. a tanárszemélye kerül előtérbe" de sajnos, kevés a jó középiskolai tanár. "...a főiskolán tanulók [számára pedig meg kell szervezni] a művelődését elősegítő külső kereteket.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 87-90.

NAGY Ödön Szász Ferenc, 1908-ban helyettes tanár... [Csillámok a homokban.], "... a marosvásárhelyi ref. kollégiumból a következőket látja meg: a református tanári kar hitetlen, kicsinyes, marakodó és családi politikát űz, ami azt jelenti, hogy az ifjú tanárok elhelyezkedésénél nem a képzettség és rátermettség dönt, hanem a rokoni összeköttetés.: "A mi dolgainkról" és "Felelet az öreg prófétának" c. füzet alakú röpirataiban fejti ki véleményét. E két röpirat ismertetése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Marosvásárhely.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 101-102.

*** Felhívás a középiskolát ez évben végzett magyar fiúk- és lányokhoz. "Az Erdélyi Fiatalok magyar nyelvünk és művelődésünk kérdésének mai állapotáról valóságos képet óhajt nyerni, hogy ennek alapján nyelvünk és művelődésünk érdekében tőlünk telhetőleg tegyen is valamit....nyári számunkban meghirdetett pályázatunk határidejét egy teljes hónappal meghosszabbítjuk.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar nyelv. Magyar művelődés.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 109.

GAGYI László A pusztuló magyar tanítóság. [Múlt számunk visszhangja.], "A tanítóság ügye a magyarság életének egyik legfontosabb kérdése. A pusztuló magyar tanító szomorú alakja mögött a halálra ítélt fajta legszélesebb rétege: a nép áll. ...Az erdélyi magyar tanító minden szenvedése két forrásból fakad: Egyik a belső munkát megzavaró külső bajok, másik a külső munkát megzavaró belső bajok forrása... Nagy baj, hogy az új magyar tanító-nemzedéknek nincs egy összefogó nemzeti bástyája: egy folyóirata.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar tanító.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 116-118.

SZ. SZÁSZ István Pályázatunk mérlege. Az Erdélyi Fiatalok 1934-ben pályázatokat írt ki középiskolákból frissen kikerülő fiatalok számára. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az egész korosztálynak komoly pótolnivalója van., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 36-37.

BIRÓ Sándor Dr. Jancsó Elemér: "Az erdélyi magyarság életsorsa nevelés-ügyének tükrében". Budapest, 1935, 110 old. [Szemle.], "... az erdélyi magyar nevelésügyet tárgyalja annak társadalmi és anyagi függvényeivel együtt a világháború kitörésétől 1934-ig.... Az iskolák helyzetét tárgyaló részben mindenekelőtt a statisztikai adatok hiányosságára kell rámutatnunk.... Egy másik hiánya a könyvnek: nem mutatja be az iskolák belső életét meghatározó állami törvények lényegbe vágó rendelkezéseit.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Statisztika.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 66-68.

*** Pályaválasztás. "A középiskolák végzettek pályaválasztását az erdélyi magyar életben mutatkozó szükséglet szempontjából mértük föl 936-ik évi II. (nyári) számunkban, (melyet kívánatra az érdeklődőknek megküldünk). Ma is a helyzet ugyanaz, hogy nagy túltermelés van a jogi és a tanári pályán és hiány az orvosi, állatorvosi, mérnöki, továbbá gazdasági pályákon.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 25.

*** A textil főiskola. "... a textilgyárak részére képez ki szakmunkásokat és munkavezetőket s ebben az iparban nagy fellendülés lévén, jó elhelyezkedési kilátásokat nyújt. Az iskola a Politechnikum helyiségeiben működik, Calea Griviţei 132, Bucureşti.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 25.

BIRÓ Sándor A kisebbségi magyar nevelés problémái. "Nem volt egy rendszeresen kidolgozott kisebbségi nevelési koncepció, nem volt tisztázva elvileg a közösségi nevelés célja s így nem lehet csodálkozni azon, hogy az iskolai nevelés eredménye olyan kevés volt. Ebből a szomorú helyzetből magyarázható a sok félrecsúszott élet." Át kell szervezni a középiskolai nevelést, az iskolán kívüli kereteket egységbe kell fogni., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Kisebbségi nevelés.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 3-5.

SIMON Károly Magyar nevelés, magyar műveltség. - Makkai Sándor új könyve. - [Szemle.], "Értékes munkát végzett azért, mert a legkomolyabb tudományos elméleteket használta fel alapul a magyar pedagógiában sajátos és újszerű rendszerének felépítésére. ... Új magyar műveltséget és nevelést akar nemzeti alapon, amely meg tud küzdeni a jövő életkörülményeivel.... Ez a könyv a többségi magyarság részére íródott.", [Szakcsoport: Magyar művelődéspolitika. Nevelés és oktatás.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 24-25.

*** Főiskolai hallgató nem politizálhat. [Főiskolás élet.], "Az egyetemi oktatás törvényének egyes rendelkezéseit kibővítő törvény, mely a Monitorul Oficial 1937. márc. 24-i 69 száma I. részében jelent meg, a főiskolai hallgatók politikai magatartására nézve így rendelkezik: "A hallgatóknak meg van tiltva, hogy tagjai legyenek politikai pártoknak, vagy politikai egyesületeknek és hogy részt vegyenek politikai természetű megnyilatkozásokban és mozgalmakban. Azokat, akik ellenszegülnek ezeknek a rendelkezéseknek, az egyetemek rektorai exmatriculálni fogják." (15 paragr.)."Hír., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Románia. Egyetemi oktatás. Egyetemi törvény.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 28.

SIMON Károly A cluji ref. kollégium tanulóinak társadalmi kérdése. "Szellemi életünk és kultúránk fennmaradása és fejlődése jórészt iskoláink sorsától függ....Tanulóink számának csökkenése két okkal magyarázható." Külső ok: a történelmi változás. "A másik, belső ok a szülők felületes magatartásában keresendő." Részletes, táblázatokba foglalt kimutatás évekre, társadalmi osztályokra bontva., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Felekezeti iskolák. Statisztika.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 10-13.

*** A német felekezeti tanárok capacitate vizsgájának rendezése. "A külön bizottság előtt letett vizsga kizárólag a német felekezeti iskolákban való véglegesítésre jogosít." Hír., [Szakcsoport: Német kisebbség. Nevelés és oktatás. Német felekezeti oktatás. Véglegesítő vizsga.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 28.

*** A pályaválasztás. "Az ifjúságnak alig van ennél fontosabb kérdése....A közösség, a társadalom számára a pályaválasztás kérdése nemcsak annyi, hogy akárhogy pótoljuk a természet rendje szerint kihullókat. A közösségnek szükségletei vannak, ezeket a szükségleteket töltik be a különböző élethivatások.... Romániai magyar fiatalnak a pályaválasztását is a szükségleteknek és az arravalóságnak kell irányítaniok.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 13.

DENDERLE József Elhelyezkedési lehetőségek a magyar kisebbségi egyházaknál. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Kisebbségi kereteink között...A papi pálya után a tanári és tantói élethivatás látszott olyannak, amely az oklevél megszerzése után biztos kenyeret nyújthat a fiatal nemzedék egy részének. Az egyre súlyosbodó körülmények azonban életbevágóan visszahatottak iskoláink létére, egymásután szűntek meg és zárták be kapuikat különböző okok folytán....Ifjainknak tehát inkább a szabad pályák álnak rendelkezésre továbbra is.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás. Elhelyezkedési lehetőségek.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 13-14.

PARÁDI Ferenc dr. ifj. Szabad pályák érettségizettek számára. Gyógyszerészi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], Belső válsággal küzdő pálya. Részletes statisztikai kimutatás gyógyszertárak számáról és az okleveles gyógyszerész szükségletről. "Az érettségizett magyar ifjú csak abban az esetben válassza élethivatásul a gyógyszerész pályát, ha képességei alapján, úgy az egyéni évek alatt, mint a későbbi versenyvizsgán jó eredményt remélhet. Tanulmányi lehetőség: a bucureşti gyógyszerészeti fakultás. Tanulmányi idő: 5 év. Felvételi vizsga.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 15-18.

JANCSÓ Béla dr. Az orvosi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Mint minden orvosnak, elvileg nyitva áll az út az állam egészségügyi szervezetében való elhelyezkedéshez. Ha ez néhány kisebbséginek sikerül is, de általában ezekben az intézményekben nagyszámú magyar orvosnak az elhelyezkedésére nincs kilátás. ...Országunkban száznál több orvosi állás betöltetlen, s újabbak létesítéséről is szó van. A magyar lakósság orvos-ellátottsága általában az országos alatt van. Tanulmányi lehetőségek: Bucurestii és clujii tud. Egyetem orvosi kara. Tanulmányi idő 6 év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 18-19.

HEXNER Béla A mérnöki pálya. Szükségetek. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Transzilvánia műszakilag és mérnökileg szűz terület... Transzilvánia magyar fiatalsága lépjen a mérnöki pályára minél nagyobb számban.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

KNIZSEK Ferenc A mérnöki pálya. Elhelyezkedési lehetőségek. [Pályaválasztási tanácsadó.], "A kisebbségiek számára az állami, városi mérnökök, Cfr., dohány és sóipar stb. Állásai ma elérhetetlenek. Sőt még a nagy petroleum és bányavállalatok se szívesen alkalmazzák őket. Legfeljebb egyes szász és magyar kézen lévő nagyvállalatnál helyezkedhetik el pár kisebbségi mérnök.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

[JANCSÓ Béla dr.] Műegyetem. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Şcoala Politechnică Regele Carol II., Bucureşti. Tanulmányi idő: 5 év....Elhelyezkedési lehetőségei az államnál és magánvállalatoknál." A felvételihez szükséges tananyag ismertetése. , [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

[TÖRÖK Bálint dr.] Műegyetem. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Egyetemi Vegyészmérnöki szak. Institutul de chimie Industrială, a Faculăţtii de Ştiinte din Bucureşti. Tanulmányi idő 5 év. Az első év tanulmányi költsége a legdrágább.... Ennek a szaknak nagyon jók az elhelyezkedési kilátásai." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

*** Építészeti akadémia. Academia de Arhitectură, Bucureşti. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Tanulmányi idő: 5 év és a katonaság... A felvételi vizsga pontos idejét és anyagát prospektus formájában megküldik az érdeklődőknek....Van elhelyezkedési lehetőség.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

*** Építészeti iskola. Academia de Arhitectură secţia conductor desenator. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Tanulmányi idő. 4 év....Csak magánvállalatnál van kilátás elhelyezkedésre, önálló vállalkozókként előnyösen elhelyezkedhetnek." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

LÁSZLÓ Tibor dr. Az állatorvosi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Szükségletek: Jelenleg a romániai állatorvosok száma hétszáz, beleértve a katonai állatorvosokat is. Tekintettel arra, hogy az ország kiterjedése, megyei és járási beosztása szerint legalább háromszor ennyi állatorvosra volna szükség, úgy látszik, hogy az elkövetkezendő évtizedben ezen a pályán munkanélküli nem lesz." Állatorvosi Főiskola. Facultate de Medicina Veterinară. Tanulmányi idő: 5 év és a doktorátus (6 év)." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 20.

D. iuris A jogi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Az ügyvédi pálya mondhatni egyetlen életlehetőség a kisebbségi jogásztársadalom részére. Kiss Árpád dr. a Magyar Kisebbségben megjelent tanulmányában 1936. év végén készült statisztikák alapján kimutatta, hogy a Transzivániában élő 542 magyar ügyvédnek a magyarság számához viszonyított arányszáma jóval alatta marad az országos arányszámnak...Közéletünk számos kérdésének jogvédelme megfelelő emberek hiányában még gyermekcipőben járkál.... A jogi pályára az ország négy egyetemének jogi fakultásán lehet tanulni. Tanulmányi idő négy év, doktorátus még külön egy év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 20.

TÖRÖK Bálint dr. Gazdasági pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Elhelyezkedési lehetőségek: A gazdasági pályán megélhetésüket biztosíthatják azok az ifjak, akik földbirtok fölött rendelkeznek.... Mivel jelenleg elenyészően csekély a gazdamérnökök száma, a magyar ifjúságnak a gazdasági akadémia végzése után előreláthatólag kilátása lehet... Gazdasági akadémia. Tanulmányi idő négy év és egy gyakorlati év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 21.

BERECZKY Ernő dr. Kereskedelmi és ipari pályák. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Elhelyezkedési lehetőségek: A kereskedelmi pályákon ma a bankok és a nagyvállalatok nem nyújtanak elhelyezkedési lehetőségeket...Mégis vannak lehetőségeink, de csak úgy, ha ezeket magunk teremtjük meg....Az új magyar kereskedő generáció főfeladata felkutatni a belföldi forrásokat, azok árúit összegyűjteni és standardizálni....Kereskedelmi Akadémia. (Bucureşti, Cluj). Tanulmányi idő négy év és egy gyakorlati év; A bucureşti szövetkezeti akadémia....Két tanévből és a gyakorlati időből áll tanulmányi idő.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 21.

DIZMACSEK Tibor Szabad pályák a IV. és VIII. osztályt végzettek számára. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Az ipari középiskolákról; Ipari gimnáziumok; Ipari líceumok; Textil főiskola.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 22.

*** Szabó Dezső a magyar képzőművészeti nevelésről. "Az üres formalizmusok után a "művészet megint teljes megmondása lett az egész történő embernek." Ennek forrása pedig magyarságnál: a magyar falú, a magyar paraszt.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 16.

BIRÓ Sándor Szabó Dezső a középiskola feladatairól. Felfogását "A középiskoláról" c. alatt a "Szabó Dezső-füzetek" 12.-ik számában közölte 1935-ben. Szerinte a magyar középiskola célja "egyént, magyart, polgárt és embert nevelni." "Az újításokat nem szabad ötletszerűen, divatból, vagy napi politikai, pláne világnézeti áramlatok hatása alatt bevezetni. A középiskola négy alsó osztályában semmiféle idegen nyelvet ne tanítsanak.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 26-27.

BIRÓ Sándor Az új középiskolai törvény alapelvei. "Az elmúlt két esztendőben a román közoktatásügy vezetői nagyjelentőségű reformokat léptettek életbe. Az új törvény csak a főiskolákra menő tanulókra teszi kötelezővé az érettségi vizsgát. A törvény szerint a VIII. osztályban csak egyetemi magántanárok, vagy olyan középiskolai tanárok taníthatnak, akik sikeresen letették az u.n. concordatul de agregaţi versenyvizsgát...Bizonyos könnyítést jelent a felekezeti középiskoláknál az a rendelkezés, mely az u.n. kis érettségi vizsgát az iskola tanárai előtt téteti le.", [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar ifjúság. Román tanügyi törvény.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 37-38.

L.D. Kristóf György Emlékkönyv. [Szemle.], "A kolozsvári I. Ferdinand-tudomány egyetem egyetlen magyar professzora: dr. Kristóf György nemrég töltötte be élete hatvanadik évét. Ebből az alkalomból legkiválóbb régi és jelenlegi tanítványai szépkiállítású, testes kötetet adtak ki professzoruk iránti hálájuk és tiszteletük jeléül." Ismertetés., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Kolozsvári egyetem. Kristóf György.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 14-15.

*** Az első magyar kémiai doktor. Bereczky Tibort, a kolozsvári református kollégium tanárát, június 22-én az I. Ferdinánd tudományegyetem a kémia doktorává avatták." Hír., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Kolozsvári egyetem. Bereczky Tibor.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 15.

 
 
további repertóriumok

» A Székely Nemzeti Múzeum periodika katalógusa
» Ellenzék repertórium 1918-1924
» Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940
» Erdélyi Figyelő repertórium
» Erdélyi Helikon repertórium 1928-1944
» Erdélyi Irodalmi Szemle repertórium 1924-1929
» Erdélyi Iskola repertórium
» Erdélyi Lapok repertórium 1908-1913
» Erdélyi Magyar Hírügynökség repertórium 1983–1989
» Erdélyi Múzeum repertórium (1874-1917, 1930-1937)
» Erdélyi Múzeum repertórium 1938-1947
» Erdélyi Tudósító repertórium 1932-1943
» Független Újság repertórium 1934-1940
» Haladás repertórium 1911–1912
» Hitel repertórium 1935-1944
» Ifjú Erdély repertórium (1927-1932; 1939-1940)
» Igaz Szó repertórium 1953–1962
» Kalotaszeg repertórium 1890-2000
» Korunk repertórium 1926-1940
» Korunk repertórium 1957-1989
» Korunk repertórium 1990-2000
» Látó repertórium 1990-2007
» Magyar Kisebbség repertórium 1922-1942
» Magyar Kisebbség repertórium 1995-2004
» Művelődés repertórium 2000-2004
» Művészet – Új Élet – Erdélyi Figyelő (1958–1996)
» Nagyvárad / Szabadság repertórium 1920–1938
» Napkelet repertórium 1920-1922
» Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények repertórium 1957-1990
» Pásztortűz repertórium 1921-1944
» Provincia repertórium 2000-2002
» Statisztikai Tudósító repertórium 1933-1944
» Székelyföld repertórium 1997 - 2011
» Székelység repertórium 1931-1943
» Szellem és Élet repertórium 1936-1944
» Temesvári Hírlap repertórium 1927-1930
» Termés repertórium 1942-1944
» TETT - Természet, Ember, Tudomány, Technika. A Hét tudományos ismeretterjesztő melléklete. Repertórium 1977-1993
» Új Élet repertórium 1958–1969
» Utunk repertórium 1946–1965
» Vereins für siebenbürgische Landeskunde (1840-1944) repertóriuma
» Zord Idő repertórium 1919-1921

 
 


| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék