L.D. Czakó János. [A nép és az intelligencia.], "Elsőéves theológiai hallgató volt, amikor az év elején meghalt és mégis akkora ígéret volt benne és akkora elkötelezést hagyott maga után, hogy meg kell róla emlékeznünk.. A református fiúkat IKE csoportba szervezte és elvitte a legtávolabbi konferenciákra is. Megalapította az ifjúsági könyvtárt. Mozgalmat indított a györgyfalvi kultúrház és iskola felépítésére. Összegyűjtötte faluja lakodalmi szokásait.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

*** Dsida Jenő emlékest. [A nép és az intelligencia.], "A római katolikus Női Misszió kolozsvári szervezete a Pásztortűz Dsida-emlékbízottságával karöltve, március 2-án Kolozsvárt megrendezte az első Dsida-emlékestet. Bevezetőt mondott Reischel Arthur, Dsida-verseket adott elő Török Erzsébet és emlék-beszédett tartott Nyírő József.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

*** Szabó Dezső. Őt és munkásságát méltató cikk. "Mi bizonyságot teszünk amellett, hogy a múlt század eleji és közepi nagy magyarok után o szerves folytatás... Nincs a mai életnek olyan kérdése, amelyről ne írt volna. Minden szava a mához szól és mégis túl utal a mán.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 15.

*** Szabó Dezső a magyar képzőművészeti nevelésről. "Az üres formalizmusok után a "művészet megint teljes megmondása lett az egész történő embernek." Ennek forrása pedig magyarságnál: a magyar falú, a magyar paraszt.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 16.

*** Szabó Dezső a magyar zene megszervezéséről. "A magyarság megszervezése a dalban" címen a 22. Füzetben Szabó Dezso programot ad az igazi magyar zene minél szélesebb köru elterjesztésére... A dal a legmélyebb faji emlékezet... A dal, az ének megszervezését a magyar társadalomban négy tényező intézheti: 1. Az iskola. 2. Az egyházak. 3. A társadalmi szervezetek. 4. A katonaság.", [Szakcsoport: Művelődéstörténet. Magyar kisebbség. Zene.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 16.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső gondolatrendszere. "Szabó Dezso a muvész, a gondolkozó és a közéleti harcos hármas síkján hat....Az új egység magva az egész ember. "Téves minden olyan idea, rendszer, intézmény és történelmi tragédiát készít elő, mely az embernek csak bizonyos lelki vonásaira épít s a többivel ellentétbe jön, vagy tagadja őket." Nemzetről, nemzeti öntudatról, fajvédelemről vallott nézetei., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 17.

LÁSZLÓ Dezső Szabó Dezső művelődés-politikája. "Szabó Dezső nemzeti művelődéspolitikai koncepciója három alapvető sugárba bomlik: ez a művelődéspolitika alapjában, felépítésében és céljában nemzeti." Kultúr-programja magyar, de "gondolatrendszerében a fajiság és egyetemes emberiség éppen úgy nem ellentétek, mint az egyén és közösség. Aki a maga faji jellegét feladja, megtagadja azt a jogát, hogy szervesen benne éljen az egyetemes emberi kultúrában.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Művelődéspolitika.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 22-26.

BIRÓ Sándor Szabó Dezső a középiskola feladatairól. Felfogását "A középiskoláról" c. alatt a "Szabó Dezső-füzetek" 12.-ik számában közölte 1935-ben. Szerinte a magyar középiskola célja "egyént, magyart, polgárt és embert nevelni." "Az újításokat nem szabad ötletszerűen, divatból, vagy napi politikai, pláne világnézeti áramlatok hatása alatt bevezetni. A középiskola négy alsó osztályában semmiféle idegen nyelvet ne tanítsanak.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 26-27.

SZABÓ Lajos Erdélyi ritkaságok: Az erdélyi magyar színészet hőskora. Erdélyi ritkaságok gyujto címmel új könyvsorozatot indított Dr. Jancsó Elemér. Célja, hogy az erdélyi irodalom kiadatlan és értékes emlékei napvilágot lássanak....A sorozat első kötet Nagy Lázár: Az Erdélyi Magyar Színészet hőskora 1792-1821-ig." Jancsó Elemér bevezeto tanulmányával. "Külön meg kell említeni a könyv 32 gyönyöru képét, illusztrációját színészetünk elso hajlékairól, elso színlapjainkról, kiváló színészeinkrol...", [Szakcsoport: Művészettörténet. Színháztörténet. Magyar művelődéstörténet.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 27.

NAGY Sándor Visszatekintés húsz év múltán "Az elsodort falu"-ra. Személyes, többszöri olvasás-élmény., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Regény.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 28-30.

*** "A diák Szabó Dezső". "Ez év júniusában volt 40 éve annak, hogy Szabó Dezső, a kolozsvári főgimnáziumban leérettségizett." Az évforduló alkalmából Az Erdélyi Fiatalok a diák Szabó Dezsőre vonatkozó adatokat szeretné összegyűjteni és könyv alakban kiadni, mely irodalomtörténeti fontosságú munka lehetne., [Szakcsoport: Magyar művelődéstörténet. Életrajz. Szabó Dezső.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 30.

*** Szabó Dezső Kolozsvárt. "Az évvégén szokásos érettségi találkozók alkalmával úgy a volt osztálytársai, mint a Kollégium igazgatósága meghívta Szabó Dezsot, aki a meghívásnak eleget téve június hó 24-én reggel Kolozsvárra érkezett és itt négy napot töltött....Mindazok számára, akik hallhatták és beszélhettek vele, felejthetetlen élményt jelentett.", [Szakcsoport: Magyar művelődéstörténet. Szabó Dezső.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 30.

*** Móricz Zsigmond. "A sorslátó Ady és a jövőmutató Szabó Dezső: az új magyar életszemlélet kialakítóinak jubileumai után ez az év elhozta a Móricz 60. születésnapját is." Az író méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Móricz Zsigmond. ], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 31.

*** Dr. Györffy István meghalt. "Ötvenéves korában, munkás férfikorának teljében... zárta le életét a végzés....Ki volt Györffy István: Születésekor egyszeru kunsági szurszabó gyermeke, halálakor a budapesti tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára. ... Amit Ady és Szabó Dezső hirdettek és cselekedtek az irodalom terén, azt művelte kitartással Györffy István a maga munkája terén.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Néprajz.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 32.

DEBRECZENI László Tudományos életünk elsorvadása. "Tudósok nélkül nincs tudomány. És ez nálunk az igazi baj. A tudósi pályák emberanyagának utánpótlása úgyszólván megállott s e révén tudományos életünkben az elsorvadás nehéz ijesztései mutatkoznak mindenütt. Erdély nagy történészeinek: pl. Bod Péternek, Benkő Józsefnek, de más tudományok művelőinek, pl. Körösi Csoma Sándornak, Orbán Balázsnak nincsenek követői., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Tudományos tevékenység. ], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 33.

BIRÓ Sándor Az új középiskolai törvény alapelvei. "Az elmúlt két esztendőben a román közoktatásügy vezetői nagyjelentőségű reformokat léptettek életbe. Az új törvény csak a főiskolákra menő tanulókra teszi kötelezővé az érettségi vizsgát. A törvény szerint a VIII. osztályban csak egyetemi magántanárok, vagy olyan középiskolai tanárok taníthatnak, akik sikeresen letették az u.n. concordatul de agregaţi versenyvizsgát...Bizonyos könnyítést jelent a felekezeti középiskoláknál az a rendelkezés, mely az u.n. kis érettségi vizsgát az iskola tanárai előtt téteti le.", [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar ifjúság. Román tanügyi törvény.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 37-38.

GYÖRFFY István dr. A népi tudásról. Szemelvények Dr. Györffy István: Az új magyar művelődés c. írásából. "Ha csak kicsit is foglalkozunk a népi tudással, csodálattal látjuk annak sokoldalúságát...Nincs az életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, amelyben a hagyomány törvénye, a szokás el ne tudná igazítani a falusi embert.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi csoportok. Etnográfia.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 38.

MÁTHÉ Ákos ifj. Áttekintés az erdélyi magyar intézményekről. A szellemi élethez tartozó intézmények: A) Az Egyházak. 1. Az egyházi szervezet; a) A református egyház; b) A római katholikus egyház; c) Az unitárius egyház; d) A magyar lutheránus egyház; 2. Az egyházi intézmények: a) Az iskolák; b) Vallásos egyesületek; c) Jótékonysági intézmények. B) A kimondottan kulturális intézmények: Az Erdélyi Múzeum Egyesület - EME; Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - EMKE; Az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság - EMIT; Az Erdélyi Kárpát Egyesület - EKE; A Székely Társaság; A romániai Magyar Dalosszövetség; II. Gazdasági intézmények: Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet- EMGE; Szövetkezeti mozgalom; Bankok és iparvállalatok. III. Az egészségügyi intézmények. A marosvásárhelyi Szanatórium, A kolozsvári Református Kórház., [Szakcsoport: Hungarológia. Szervezetek, testületek.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 39-44.

BEKE Ödön dr. Finnország iskoláiról. Fejlett iskolaügy, melynek következménye a magas népműveltség, analfabéták száma 1% alatt., [Szakcsoport: Európa története. Finnország.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 45-46.

SZABÓ Bálint Adatok a téli néphagyományok ismeretéhez. Hetven néprajzi gyűjtő munkája alapján összeállította: Makkai Endre és Nagy Ödön. "...Nagy örömmel kell megállapítanunk, hogy néphagyományaink sokkal erősebben és teljesebben élnek, mintsem gondolni mertük volna. Íme lőttünk van hatvan falu népi hagyománya (bár nem teljesen), amely magába foglalja a falu szokásait, művészetét, babonáit, életétét és szórakozását.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Etnográfia.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 47

DEBRECZENI László "Földindulás." Kodolányi János népi drámája. [Szemle.], "Egy meghasonlott dunántúli parasztcsalád életén keresztül a ma romboló belső népi bűnök s a nyomukban leselkedő külső veszedelmek kérdéseit vitte így a megmutató színpadra." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kodolányi János.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 48.

DEBRECZENI László Lieber vagabundi. I. Solitudo. 50 imagines xylographi. Gy. Szabó Béla fametszetes könyve, Kolozsvár, 1939. [Szemle.], "Ezelőtt négy évvel jelent meg Gy. Szabó Béla első képeskönyve, mellyel akkor a legszebb magyar könyv kitűntetést is elnyerte. Új képsorozata: a Barangoló könyv: "Pusztán, tengeren és erdőn barangoltam magamban. Emberektől távol sem kínzott az egyedüllét." Végül aztán nekiült, ősztől nyárig papírra veti, fába metszi és könyvbe rendezi élményeit." Részletes méltatás., [Szakcsoport: Képzőművészetek. Grafika.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 48-49.

*** Benedek Elek tíz éve halt meg. Rövid megemlékezés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Benedek Elek.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 49.

*** A Gând Românesc jubileumi száma. "Az Astra által kiadott román folyóirat f. évi 7-9. számában 278 oldalon foglalja össze az erdélyi románság szellemi életének 20 évét. ...A tanulmányok sorából Vasile Băncilă Erdély jelentősége címen szintétikus képet ad arról, hogy mit jelent Erdély a román életnek. "Erdély mindenek előtt a mi eredetünk értelme", írja. Szerepe alapvető és nem lehet elképzelni a románságot Erdély nélkül.", [Szakcsoport: Román történelem. Sajtóügy.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 50.

DEBRECZENI László Több, mint legenda... Legenda tanulsága: "...erő és nagyság nincs hivatalhoz kötve s hogy lelkünk építésében mindnyájunk élete lehetne több, akár a legendák példáinál is.", [Szakcsoport: Csoporttudat.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 1.

*** Tizenegyedik évfolyamunk elé. "Megkezdhettük lapunk tizenegyedik évfolyamát, második évtizedét. Örömünket tetézi az, hogy új lapengedélyünk ismét havonkénti megjelenést enged." Néhány soros szerkesztőségi cikk., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 2.

*** A második évtized küszöbén. A szerkesztőség az eltelt évtized alatt az élők sorából eltávozott a munkatársaira emlékezik: László József, Balázs Ferenc, Dsida Jenő., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 2.

SZÉCHENY [István] gondolataiból. Többek között: "Nem lehet a földön oly alávaló nép, melynek kitörlése az egész emberiségre, sőt az egész alkotásra nézve ne volna veszteség.", [Szakcsoport: Hungarológia. Etika.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 2.

BIRÓ Sándor Mátyás, az államférfi. "Az ötszáz esztendő messzeségéből megidézett Mátyás király alakjának néhány vonása még mindig homályos a magyar érdeklődés előtt. Külpolitikájával, belpolitikai alkotásaival, sőt családi életével kapcsolatban is rengeteg kérdés merül fel... Mátyás mint államférfi minden belső és külső nehézséget le tudott győzni.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Hunyadi Mátyás. Hungarológia.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 3-4.

JANCSÓ Elemér dr. Mátyás király művelődéspolitikája. "Egyéniségében megtaláljuk a renaissance ember összes jellegzetes tulajdonságait....Mátyást emberi és államvezetői egyénisége... magasan kortársai felé emelik... A lelki impérium megteremtésében legfőbb szándéka az olasz műveltség magyarországi meggyökereztetése.... Remek ízlésének és műveltségteremtő hajlamainak örök emlékét hirdetik a Corvinák legendás hírű könyvtárának korunkig eljutott töredékei.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Hunyadi Mátyás. Magyar művelődés. Hungarológia.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 4-5.