újvári mária
Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940

 

       bibliográfiák   » Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940
    év 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940
 
  szerző a b c d e f g h i j k l n o p r s t u ü v w z  
  tárgymutató 1 a b c d e f g h i j k n o ö p r s t u ü v x z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű    
  szűkítés -    
    1939: 34 tétel lapozás: 1-30 | 31-34
 

JANCSÓ Béla dr. Ady. Halálának 20. évfordulójára. "Olvasni kell Adyt, mikor kételkedünk önmagunkban és olvasni kell, mikor az önáltatás, felületesség, egymás elleni acsarkodás vesz erőt rajtunk. Ami ma idegenné vált belőle: a kiutat nem látó pesszimizmus, azt heroikus akarattá olvasztotta az új magyar tudat számára Szabó Dezső, akinek elrendeltetett elindulása (az Elsodort falú négy hónappal Ady halála után jelent meg) kezdte meg az új magyar gondolkozás építő korszakát.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 1.

BIRÓNÉ VÁRÓ Éva Ady, a költő-jós. "Ady Endre a lángész emberfeletti érzékével tisztán látta váteszi voltát. Fellépésekor nemzete még egész felhőtlennek látta az eget. Eltelve saját nagyságával, biztosítottnak tudta jövendőjét. Sejtelme sem volt azokról az erőkről, amelyek a mélyben már előkészítették a nagy nemzeti tragédiát." Halálának 20. évfordulójára., [Szakcsoport: Hungarlógia. Magyar történelem. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 2.

*** Ady rövid életrajza. Életrajzi adatok és művei felsorolása kiadási év feltűntetésével., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Ady Endre], X. évf., 1939, 1. szám, p. 2.

LÁSZLÓ Dezső Új erdélyi tájékozódás. "Egy népközösség életrevalósága végső gyökerében nem tagjai számától vagy a birtokában lévő gazdasági javak mennyiségétől, hanem nemzeti öntudatának egységétol, tisztaságától és feszíto erejétol függ....Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az erdélyi magyarság elso kisebbségi tájékozódását Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád 1921. Elején kiadott "Kiáltó Szó" c. röpirata jelentette... Kisebbségi életünk második tájékozódását Makkai Sándor: "Magyar fa sorsa" (1927) és "Magunk revíziója", (1931) c., szellemi életünknek új medret szabó két könyve készíti elo és vezeti be... A kisebbségi életben a döntő erkölcsi fórumot két közösségnek: az egyházaknak és a családoknak kell jelenteniök.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Kisebbségi lét. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 3-6.

BIRÓ Sándor Húszéves visszapillantás. "A romániai magyarság jövőjére nézve kétségtelenül elhatározó fontosságú tény a Nemzeti Újjászületés Frontjába való beiratkozás és a Magyar Népközösség keretének létesítése. Az Országos Magyar Pártnak a román politikai megszüntetésével egyidejűleg bekövetkezett feloszlása egy majdnem húsz esztendős sajátos politikai tevékenység korszakát zárta le." Politikai, gazdasági, kulturális visszatekintés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Politikai pártok és mozgalmak.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 7-9.

BÓDIS Gáspár dr. A romániai magyarság orvos-ellátása. "A romániai magyar orvos-ellátás, alapjában pedig az egész orvos-kérdés, elhelyezkedés, továbbképzés a mai napig megoldatlan, legégetobb problémáink egyikét képezik... Románia orvos-ellátása nagyon hiányos." Tartományokra lebontott lakosság- és orvos szám. "Erdély lakósságának 28,8%-át kitevő magyarság az orvosoknak csak 14,2%-át képezi, holott még-egyszer annyi magyar orvos kellene legyen. A Bánátban hasonló a helyzet." A 14 milliót meghaladó falusi lakósságnak csak 1935 orvos áll rendelkezésére. A falusi orvos-ellátás részletes táblázata., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Statisztika.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 10-11.

J.B. Márton Áron. [A nép és az intelligencia.], "Márton Áron erdélyi római katolikus püspök kinevezése és felszentelése a nép és az intelligencia viszonya szempontjából is nagy jelentoségu. ...fajtámnak szívósságát, kiállását a magam erényének akarom tekinteni, sorsát vállalni akarom.... A vezető az, aki a népe sorsát vállalja. Nemes emberségéért és ezekért a szavakért külön tisztelettel köszöntjük Márton Áront.", [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Katólikus egyház. Nemzeti érzelmek. Márton Áron.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 12.

L.D. A györgyfalvi lakodalom. [A nép és az intelligencia.], "Március 18-án este és 19-én d.u. a Kolozsvárral szomszédos Györgyfalva népének színes és mindenkinek a lelkében felejthetetlenül mély nyomokat hagyó népi játékában gyönyörködött Kolozsvár és vidékének közönsége... ősi lakodalmi szokását hozta magával." Czakó János, végzett diák, "a nép fia", "a falú értelmes ifjúsági vezetője" állította össze a falu lakodalmi szokásait., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Néprajz. Folklór.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 12-13.

J.B. "Szüloföldem"... [A nép és az intelligencia.], "Szüloföldem" a címe Tamási Áron legújabb könyvének. Új mufajt teremt új mondanivalói számára....Önéletrajz is... de korrajz is, a mai székely falu élete... A Szülőföldem tiszta művészet és mély emberi hitvallás.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Önéletrajz. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 13.

dL. Szabó Dezső-jubileum készül. [A nép és az intelligencia.], "Szabó Dezső ez évben lesz 60 éves. Negyven évvel ezelőtt tett érettségit. Harmincöt évvel ezelőtt jelent meg elso nyomtatott munkája és nemrég múlt huszonöt éve... hogy megszólalt a faja életéért harcoló és soha meg nem alkuvó Szabó Dezső.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi csoportok. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

L.D. Czakó János. [A nép és az intelligencia.], "Elsőéves theológiai hallgató volt, amikor az év elején meghalt és mégis akkora ígéret volt benne és akkora elkötelezést hagyott maga után, hogy meg kell róla emlékeznünk.. A református fiúkat IKE csoportba szervezte és elvitte a legtávolabbi konferenciákra is. Megalapította az ifjúsági könyvtárt. Mozgalmat indított a györgyfalvi kultúrház és iskola felépítésére. Összegyűjtötte faluja lakodalmi szokásait.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

*** Dsida Jenő emlékest. [A nép és az intelligencia.], "A római katolikus Női Misszió kolozsvári szervezete a Pásztortűz Dsida-emlékbízottságával karöltve, március 2-án Kolozsvárt megrendezte az első Dsida-emlékestet. Bevezetőt mondott Reischel Arthur, Dsida-verseket adott elő Török Erzsébet és emlék-beszédett tartott Nyírő József.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

*** Szabó Dezső. Őt és munkásságát méltató cikk. "Mi bizonyságot teszünk amellett, hogy a múlt század eleji és közepi nagy magyarok után o szerves folytatás... Nincs a mai életnek olyan kérdése, amelyről ne írt volna. Minden szava a mához szól és mégis túl utal a mán.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 15.

*** Szabó Dezső a magyar képzőművészeti nevelésről. "Az üres formalizmusok után a "művészet megint teljes megmondása lett az egész történő embernek." Ennek forrása pedig magyarságnál: a magyar falú, a magyar paraszt.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 16.

*** Szabó Dezső a magyar zene megszervezéséről. "A magyarság megszervezése a dalban" címen a 22. Füzetben Szabó Dezso programot ad az igazi magyar zene minél szélesebb köru elterjesztésére... A dal a legmélyebb faji emlékezet... A dal, az ének megszervezését a magyar társadalomban négy tényező intézheti: 1. Az iskola. 2. Az egyházak. 3. A társadalmi szervezetek. 4. A katonaság.", [Szakcsoport: Művelődéstörténet. Magyar kisebbség. Zene.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 16.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső gondolatrendszere. "Szabó Dezso a muvész, a gondolkozó és a közéleti harcos hármas síkján hat....Az új egység magva az egész ember. "Téves minden olyan idea, rendszer, intézmény és történelmi tragédiát készít elő, mely az embernek csak bizonyos lelki vonásaira épít s a többivel ellentétbe jön, vagy tagadja őket." Nemzetről, nemzeti öntudatról, fajvédelemről vallott nézetei., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 17.

LÁSZLÓ Dezső Szabó Dezső művelődés-politikája. "Szabó Dezső nemzeti művelődéspolitikai koncepciója három alapvető sugárba bomlik: ez a művelődéspolitika alapjában, felépítésében és céljában nemzeti." Kultúr-programja magyar, de "gondolatrendszerében a fajiság és egyetemes emberiség éppen úgy nem ellentétek, mint az egyén és közösség. Aki a maga faji jellegét feladja, megtagadja azt a jogát, hogy szervesen benne éljen az egyetemes emberi kultúrában.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Művelődéspolitika.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 22-26.

BIRÓ Sándor Szabó Dezső a középiskola feladatairól. Felfogását "A középiskoláról" c. alatt a "Szabó Dezső-füzetek" 12.-ik számában közölte 1935-ben. Szerinte a magyar középiskola célja "egyént, magyart, polgárt és embert nevelni." "Az újításokat nem szabad ötletszerűen, divatból, vagy napi politikai, pláne világnézeti áramlatok hatása alatt bevezetni. A középiskola négy alsó osztályában semmiféle idegen nyelvet ne tanítsanak.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés oktatás.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 26-27.

SZABÓ Lajos Erdélyi ritkaságok: Az erdélyi magyar színészet hőskora. Erdélyi ritkaságok gyujto címmel új könyvsorozatot indított Dr. Jancsó Elemér. Célja, hogy az erdélyi irodalom kiadatlan és értékes emlékei napvilágot lássanak....A sorozat első kötet Nagy Lázár: Az Erdélyi Magyar Színészet hőskora 1792-1821-ig." Jancsó Elemér bevezeto tanulmányával. "Külön meg kell említeni a könyv 32 gyönyöru képét, illusztrációját színészetünk elso hajlékairól, elso színlapjainkról, kiváló színészeinkrol...", [Szakcsoport: Művészettörténet. Színháztörténet. Magyar művelődéstörténet.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 27.

NAGY Sándor Visszatekintés húsz év múltán "Az elsodort falu"-ra. Személyes, többszöri olvasás-élmény., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Regény.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 28-30.

*** "A diák Szabó Dezső". "Ez év júniusában volt 40 éve annak, hogy Szabó Dezső, a kolozsvári főgimnáziumban leérettségizett." Az évforduló alkalmából Az Erdélyi Fiatalok a diák Szabó Dezsőre vonatkozó adatokat szeretné összegyűjteni és könyv alakban kiadni, mely irodalomtörténeti fontosságú munka lehetne., [Szakcsoport: Magyar művelődéstörténet. Életrajz. Szabó Dezső.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 30.

*** Szabó Dezső Kolozsvárt. "Az évvégén szokásos érettségi találkozók alkalmával úgy a volt osztálytársai, mint a Kollégium igazgatósága meghívta Szabó Dezsot, aki a meghívásnak eleget téve június hó 24-én reggel Kolozsvárra érkezett és itt négy napot töltött....Mindazok számára, akik hallhatták és beszélhettek vele, felejthetetlen élményt jelentett.", [Szakcsoport: Magyar művelődéstörténet. Szabó Dezső.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 30.

*** Móricz Zsigmond. "A sorslátó Ady és a jövőmutató Szabó Dezső: az új magyar életszemlélet kialakítóinak jubileumai után ez az év elhozta a Móricz 60. születésnapját is." Az író méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Móricz Zsigmond. ], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 31.

*** Dr. Györffy István meghalt. "Ötvenéves korában, munkás férfikorának teljében... zárta le életét a végzés....Ki volt Györffy István: Születésekor egyszeru kunsági szurszabó gyermeke, halálakor a budapesti tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára. ... Amit Ady és Szabó Dezső hirdettek és cselekedtek az irodalom terén, azt művelte kitartással Györffy István a maga munkája terén.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Néprajz.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 32.

DEBRECZENI László Tudományos életünk elsorvadása. "Tudósok nélkül nincs tudomány. És ez nálunk az igazi baj. A tudósi pályák emberanyagának utánpótlása úgyszólván megállott s e révén tudományos életünkben az elsorvadás nehéz ijesztései mutatkoznak mindenütt. Erdély nagy történészeinek: pl. Bod Péternek, Benkő Józsefnek, de más tudományok művelőinek, pl. Körösi Csoma Sándornak, Orbán Balázsnak nincsenek követői., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Tudományos tevékenység. ], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 33.

BIRÓ Sándor Az új középiskolai törvény alapelvei. "Az elmúlt két esztendőben a román közoktatásügy vezetői nagyjelentőségű reformokat léptettek életbe. Az új törvény csak a főiskolákra menő tanulókra teszi kötelezővé az érettségi vizsgát. A törvény szerint a VIII. osztályban csak egyetemi magántanárok, vagy olyan középiskolai tanárok taníthatnak, akik sikeresen letették az u.n. concordatul de agregaţi versenyvizsgát...Bizonyos könnyítést jelent a felekezeti középiskoláknál az a rendelkezés, mely az u.n. kis érettségi vizsgát az iskola tanárai előtt téteti le.", [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar ifjúság. Román tanügyi törvény.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 37-38.

GYÖRFFY István dr. A népi tudásról. Szemelvények Dr. Györffy István: Az új magyar művelődés c. írásából. "Ha csak kicsit is foglalkozunk a népi tudással, csodálattal látjuk annak sokoldalúságát...Nincs az életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, amelyben a hagyomány törvénye, a szokás el ne tudná igazítani a falusi embert.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi csoportok. Etnográfia.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 38.

MÁTHÉ Ákos ifj. Áttekintés az erdélyi magyar intézményekről. A szellemi élethez tartozó intézmények: A) Az Egyházak. 1. Az egyházi szervezet; a) A református egyház; b) A római katholikus egyház; c) Az unitárius egyház; d) A magyar lutheránus egyház; 2. Az egyházi intézmények: a) Az iskolák; b) Vallásos egyesületek; c) Jótékonysági intézmények. B) A kimondottan kulturális intézmények: Az Erdélyi Múzeum Egyesület - EME; Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - EMKE; Az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság - EMIT; Az Erdélyi Kárpát Egyesület - EKE; A Székely Társaság; A romániai Magyar Dalosszövetség; II. Gazdasági intézmények: Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet- EMGE; Szövetkezeti mozgalom; Bankok és iparvállalatok. III. Az egészségügyi intézmények. A marosvásárhelyi Szanatórium, A kolozsvári Református Kórház., [Szakcsoport: Hungarológia. Szervezetek, testületek.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 39-44.

BEKE Ödön dr. Finnország iskoláiról. Fejlett iskolaügy, melynek következménye a magas népműveltség, analfabéták száma 1% alatt., [Szakcsoport: Európa története. Finnország.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 45-46.

SZABÓ Bálint Adatok a téli néphagyományok ismeretéhez. Hetven néprajzi gyűjtő munkája alapján összeállította: Makkai Endre és Nagy Ödön. "...Nagy örömmel kell megállapítanunk, hogy néphagyományaink sokkal erősebben és teljesebben élnek, mintsem gondolni mertük volna. Íme lőttünk van hatvan falu népi hagyománya (bár nem teljesen), amely magába foglalja a falu szokásait, művészetét, babonáit, életétét és szórakozását.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Etnográfia.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 47

 
 
további repertóriumok

» Ellenzék repertórium 1918-1924
» Erdélyi Fiatalok repertórium 1930-1940
» Erdélyi Helikon repertórium 1928-1944
» Erdélyi Irodalmi Szemle repertórium 1924-1929
» Erdélyi Iskola repertórium
» Erdélyi Lapok repertórium 1908-1913
» Erdélyi Múzeum repertórium (1874-1917, 1930-1937)
» Erdélyi Múzeum repertórium 1938-1947
» Erdélyi Tudósító repertórium 1932-1943
» Független Újság repertórium 1934-1940
» Hitel repertórium 1935-1944
» Ifjú Erdély repertórium (1927-1932; 1939-1940)
» Kalotaszeg repertórium 1890-2000
» Korunk repertórium 1926-1940
» Korunk repertórium 1957-1989
» Korunk repertórium 1990-2000
» Látó repertórium 1990-2007
» Magyar Kisebbség repertórium 1922-1942
» Magyar Kisebbség repertórium 1995-2004
» Művelődés repertórium 2000-2004
» Napkelet repertórium 1920-1922
» Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények repertórium 1957-1990
» Pásztortűz repertórium 1921-1944
» Provincia repertórium 2000-2002
» Statisztikai Tudósító repertórium 1933-1944
» Székelyföld repertórium 1997 - 2011
» Szellem és Élet repertórium 1936-1944
» Temesvári Hírlap repertórium 1927-1930
» Termés repertórium 1942-1944
» TETT - Természet, Ember, Tudomány, Technika. A Hét tudományos ismeretterjesztő melléklete. Repertórium 1977-1993
» Utunk repertórium 1946–1965
» Vereins für siebenbürgische Landeskunde (1840-1944) repertóriuma
» Zord Idő repertórium 1919-1921

 
 


| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék