J.B. Az erdélyi tudomány iránya: az orientalizmus. [Szemle.], Az imperiumváltás óta először tartott vándorgyűlést az Erdélyi Múzeum Egyesület Marosvásárhelyen. A közgyűlés ünnepi szónoka dr. Tavaszy Sándor volt "Tudományos törekvések Erdélyben" c. előadásával., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar tudomány. Erdély. Egyesületek.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 120-121.

JANCSÓ Béla Erdélyi képzőművészek kiállítása. [Szemle.], Nov. 30-án Kolozsváron állította ki 196 művét Erdély magyar, román és szász művészeinek legjava: Kós Károly, Thorma János, Tóth István, Nagy Imre, Jándi Dávid, Gruzda János, Ladea Romulus, Papp Aurel, Demian Tassy, Popp Alexandru, Ciupe Aurel, Capidan Pericle, Mattisch-Teutsch, Heinrich Schun. Művészi ideáljuk az erdélyiség., [Szakcsoport: Képzőművészet. Erdély.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 158.

BORBÁTH Dániel A svájci egyetemi ifjúság problémái és az erdélyi fiatalok. [Cikk.], A svájci egyetemi ifjúság legfőbb problémája a pacifizmus. Másik problémája a szociális kérdés, pedig az ottani szociális helyzet össze sem hasonlítható az erdélyi vagy a budapesti krízissel. A magyar ifjúságnak nincs érzéke mások szenvedése iránt. A svájci ifjúság világban élő ifjúság: túlnéz országa határain, nem csupán hazája problémái foglalkoztatják. Az erdélyi magyar fiatalok problémáit Svájcban egy cionista fiú értette meg, érezte át., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Svájc. Erdély.], II. évf., 1931, 1. szám, (január), p. 6-9.

LÁSZLÓ József Albrecht D.: Az Erdélyi Magyar Főiskolai Hallgatóság. (Erdélyi Magyar Évkönyv I. 97-108 oldal.). [Fiatalok munkája.], Albrecht Dezső joghallgató, az Erdélyi Magyar Évkönyv I. évfolyamának főmunkatársa dolgozatában a statisztikai számadatokat szólaltatja meg az ifjúság helyzetének, várható jövőjének megismertetésére és a legsürgetőbb tennivalókra hívja fel a figyelmet. Javasolja egy értelmiségi kataszter elkészítését., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Statisztika. Erdély. Értelmiségi kataszter.], II. évf., 1931, 1. szám, (január), p. 22-23.

LÁSZLÓ Dezső Dr. Roska Márton: Néprajzi feladatok Erdélyben. A Magyar Nép Könyvtára 42. sz. Minerva kiadás. Kolozsvár, 1930. 81 oldal, 22 képpel 16° Ára 18 leu. II. kiadás. [Falú-munka.], A falú és a nép az érdeklődés középpontjába került, tehát fontos volt megjelentetni a 2. kiadást is. A könyv nem akar mértéket adni, de rámutat a feladatokra., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Néprajz. Erdély. Falumunka.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 39.

L.D. A holnapi Erdély. (A mai erdélyi magyar ifjúság) Asztalos Miklós cikke a Magyar Szemle 1931 3. számában. [Szemle.], Tíz oldalas tanulmány az erdélyi magyar ifjúságról. Méltatja az Erdélyi Fiatalok munkáját., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Erdély. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 155-156.

VITA Zsigmond Konzervatív marad-e Erdély? "Erdély konzervatív főemberei nem éreztek a levegőben semmit. Meg voltak győződve, hogy a három nemzet és négy vallás elvére fektetett politikai rendszer alapján kiváltságaik rendületlenül fenn fognak maradni egész világvégezetéig." "Sokat kéne még arról is írni, hogy a sérelmi politika, később pedig a Pesttől való függés hogyan fagyasztotta be mindinkább Erdélyben az akció-kedvet, a közügyek iránt való érdeklődést.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Nemzetiségtörténet. Politikatörténet. Erdély.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 13-14.

*** Székely balladák - színpadon. [Szemle.], "Eredeti és nagyjelentőségű művészi terv megvalósításába fogott Nyírő József, a kiváló székely író. A "Júlia szép leány" világhíres balladáját - színpadra vitte olyan formán, hogy ennek mesevázát a legszebb székely ballada motívumokból szőtt történéssel töltötte ki színpadon ábrázolható cselekménnyé". A kísérőzenét dr. Keresztes Károly zeneszerző a székely népzene legszebb ősi motívumaiból állította össze, a " stílszerű díszletezés kényes művészi feladatát Haáz F. Rezső festőművész, a székely népművészet legjobb ismerője oldotta pompásan meg.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Magyar folklór. Edély. Nyírő József.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34-35.

VITA Zsigmond Kulturális szervezkedésünk egysége. "Az erdélyi magyarság kultúrát akart teremteni itt a megváltozott viszonyok között is, de ezekben a próbálkozásokban nem gondolta át, hogy ezek a megnyilatkozások a helyi viszonyokból nőnek-e ki, nemzeti érdekeknek felelnek-e meg, erdélyi és egyetemesen magyar célok irányában állnak-e, szükségesek-e tehát?... Talán jó volna minden városban egy közművelődési egyesületet csinálni, amely tekintélyével szellemileg irányíthatna... Minden helynek más, különleges viszonyai vannak, azokat kell felismerni és hozzájuk alkalmazkodni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar kultúra. Erdély.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 76-80.

MAKKAI László Egy fiatal román szépirodalmi lapról. [Szemle.], Az Abecedar című, Teodor Mureşanu és mások szerkesztésében Tordán megjelenő kis szépirodalmi hetilap ismertetése. "... a fiatal román írók érdeklődési körének két lényeges vonása van. Elsősorban kétségbevonhatatlan igazi európai jellegűek olvasmányaikban, írásaikban és célkitűzéseikben..., másik oldalon ott látjuk minden igazi műveltség alapját, a faji sajátosságot és ennek letéteményesét, a falút.", [Szakcsoport: Román kultóra. Erdély. Sajtóügy.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 91-92.

VITA Zsigmond Régi erdélyi iratokat tanulmányozva a Bethlen-kollégium könyvtárában kis füzet került kezembe: Barabás Endre: Az erdélyrészi népfajok birtokaránya c. műve. 1905. [Csillámok a homokban.], "Megállapítja először, hogy a magyar faj arányszáma a románokhoz viszonyítva Erdélyben már kétszáz éve fogy,..., hogy a román faj Erdélyben céltudatosan előretör. Míg azelőtt néhány évtizeddel még senki sem gondolt a román közép- és nagybirtokra, a román társadalmi tényezők 1905-ig kialakítottak már egy román középosztályt, mely folyamatosan erősödött.... Még érdekesebbek és megdöbbentőbbek a kisbirtokokra vonatkozó adatok. Ezek mutatják leginkább a románság számbeli és anyagi gyarapodását.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Erdély. Román gazdaságpolitika. 1905.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 102-104.

*** Az Astra előadássorozata Erdély kérdéseiről. [Szemle.], A tíz előadásból álló sorozatot az Astra keretén belül működő Gând românesc csoport rendezi. Előadók: dr. Sabin Manuilă, dr. Victor Jinga, Ion Breazu, Ion Chinezu, Petre Suciu, dr. L. Daniello, N. Săulescu, Emil Puşcariu, I. Gheorghel, Valer Puşcariu., [Szakcsoport: Román történelem. Erdély. Társadalompolitika. A nemzedékváltás kérdései.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 107.

PARÁDI Ferencz ifj. Erdélyi Katlan. Erdély földrajzi, gazdasági leírása. Ezen adottságokból kiindulva, a feladatok meghatározása., [Szakcsoport: Erdély. Földrajz. Gazdaság.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 7-12.

BÍRÓ Sándor Az erdélyi történetírás feladatai. "Csak át kell nézni a román középiskolás történelmi könyveket. Ott Erdély történetére vonatkozólag csak arról olvasunk, hogy a magyarok eleitől kezdve mindig szándékosan elnyomták a románokat, mert magyarosítani akarták őket. A román történészek nemzeti és pedig román nemzeti színezetet adnak az összes társadalmi jellegű parasztmozgalmaknak." A feladatatok tehát: "1. Megállapítani legelőször is azt, hogy mit alkotott eddig az erdélyi történetírás. ...2. A szóban forgó bibliográfia nyomán mindenki látná, hogy hol vannak a legsürgetőbb teendők...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdély. Történetírás. Román nevelés és oktatás.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 24-27.

B.S. "Gând românesc" áprilisi számában Victor Jinga, a helybeli gazdasági akadémia tanára, ismerteti dr. Gh. Dragoş könyvét az erdélyi szövetkezeti mozgalom történetéről. (Dr. Gh. Dragoş: Cooperaţia în Ardeal, istorie, situaţia actuală, perspective. Imprimera Naţională, Bucureşti, 1933. pag. 198.). [Szemle.], [Szakcsoport: Gazdaság. Erdély. Szövetkezetügy.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 76.

CSABA Rezső Szabó Dezső. [Új magyarság.], "Szabó Dezső a vereczkei szoros magyarságát kibontja ezer év sok hazugsága alól. Evangéliuma a magyar paraszt. A termő élet gyökere. Ezt keresi az osztályhierarchia, a szertartásos hazafiság, a dogmatizált államélet, a tömjénes politika, a szobros és zászlós külsőségek mögött.", [Szakcsoport: Hungarológia. Erdély. Magyar falu. Szabó Dezső.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 94-95.

d.L. Szabó T. Attila: A helynév-gyűjtés jelentősége és módszere. Hely- és népiségtörténeti dolgozatok 1. sz. (Különlenyomat a Magyar Nyelv XXX. (1934.) évfolyamából.) Budapest. 1934. [Szemle.], "... rövid rendszeres összefoglaló és módszert mutató dolgozat, amellyel a szerző azoknak akar segítségére lenni, akik a helynévkutatás és gyűjtés terén óhajtanának tevékenykedni.", [Szakcsoport: Magyar nyelv. Helynévkutatés. Erdély.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 64-65.

d.L. Gazdasági kérdések Erdélyben - 123 évvel ezelőtt. [Csillámok a homokban.], "Szatsvai Sándornak, a Bécsi Magyar Kurir volt szerkesztőjének véleménye egy "jól rendezett Hazai Újság"-ról, 1912-ben. Jelentős korabeli erdélyi gazdasági sikerekről számol be., [Szakcsoport: Sajtóügy. Erdély. Gazdaságtörténet.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 107.

JANCSÓ Béla dr. Ahogy lehet. A Németh László lírai útirajzának végső ítélete: "...az erdélyi magyarság menthetetlenül pusztul, sőt pusztulásra érett, mert hiányzik belőle az életakarat, - csak ezzel a fiatal "építő" magyartól különösen megdöbbentő ítélettel és elitéléssel szemben jelentem be, hogy bajok vannak a bizonyításnál..." A szerző Németh László "ítéletével" szembe állítja Reményik Sándor Romon virág és Balázs Ferenc új könyvét., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Erdély. A népesség csökkenése.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 109-110.

TÓTH Kálmán Dr. Nagy Zoltán: "Les régimes légaux des coopératives en Transylvanie". (A szövetkezeti törvények rendszerei Erdélyben.). [Szemle.], "... munkájának főcélja a régi és új szövetkezeti törvény és az általa megnyitott gazdasági lehetőségek ismertetése.", [Szakcsoport: Szövetkezetügy. Szövetkezeti törvény. Erdély.], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34-36.

LÁSZLÓ Dezső Az erdélyi élet útja. "A román, magyar és szász művelődésnek egészen sajátos és az illető nép egészére kiható fókuszai képződtek ki ezen a kis földdarabon... Erdély békessége mindig az ellentétek öntudatos hordozásában, az egymás iránti kölcsönös tiszteletben és a hamis látszatok elkerülésében nyugodott. És ezen fog nyugodni ezután is.", [Szakcsoport: Művelődéstörténet. Erdély. Román, magyar, szász művelődés.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 1.

JANCSÓ Béla dr. Az Ifjú Erdély Bartók-Kodály hangversenye. [Szemle.], "Mikor 1932-ben az Erdélyi Fiatalok székely népdalestet rendezett, a Bartók-Kodály zene ifjúsági népszerűsítésére, még csak félházat kapott. De utána nemsokára Domokos Pál Péter és Szántó Béla elültetik a magot a rom. Kath. középiskolás és egyetemi hallgatók közé, s pár év múlva íme, egész estét betöltő műsorral vonul ki a helyi ref. fiú és leánygimnázium, az aiudi ref. kollégium énekkara...1938. máj. 24-én.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Erdély. Zene. Bartók Béla. Kodály Zoltán.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

*** Erdélyi hangot hallottunk szept. 29-én a kolozsvári rom. Kat. Szent Mihály-templom új plébánosának beiktatásán." Márton Áron, az időközben apostoli kormányzónak kinevezett új plébános szentbeszédében mondta: "... az egymás tiszteletét, megbecsülését és megértését akarom követni minden más hitbeli és fajbeli erdélyi testvéremmel szemben. Örömmel hallottuk, s magunknak megjegyezzük Márton Áron igaz erdélyi hangját." [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdély. Együtt élő nemzetiségek. Márton Áron.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 28.

SIMON Károly Péterfy Károly: Ízlés tudomány vagy esztétika. (Erdélyi Ritkaságok 2. szám.): [Szemle.], Dr. Jancsó Elemér fenti címen kiadványsorozatot indított "Erdély ritkaságok" címmel. Az első száma, Az erdélyi magyar színészet hőskora. Nagy Lázár visszaemlékezései 1792-1821). A második: Péterfy Károly könyve. "Kevesen tudták, hogy Gregus Ágost előtt a magyarságnak volt már magyar esztétikusa Péterfy Károly marosvásárhelyi kollégiumi tanár személyében.... Rendszere két, szervesen összefüggő részből áll: az elméleti "tiszta esztétiká"-ból, amely a szép és felséges maghatározásait tárgyalja és az u. n. "alkalmazott esztétiká"-ból, azaz a szép gyakorlati megvalósulásának tárgyaiból.", [Szakcsoport: Magyar tudomány. Erdély. Filozófia. Péterfy Károly.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 15.