LÁSZLÓ Dezső Dánér Lajos: Átkunk. Versek. (Kolozsvár, 1929. 8°. 56 oldal. Ára 40 Leu. A könyvet Nelovánkovits József tervezte.). [Fiatalok munkája.], Könyvismertető., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Versek.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 14.

BALÁZS Ferenc Bejárom a kerek világot. Útleírás: ötévi angliai, amerikai, japáni, indiai tapasztalatok gyűjteménye. Könyv megjelenési hír., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Útleírás.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 15.

JANCSÓ Béla Gagyi László novellái. [Fiatalok munkája.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Elbeszélések.], I. évf., 1930, 2. szám, (február)

Székely László Balázs Ferenc: Bejárom a kerek világot. [Fiatalok munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Útleírás.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 47-48.

JANCSÓ Elemér Kováts József: Török Gyula élete. Kolozsvár, 1930. (Doktori értekezés). [Fiatalok munkája.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Török Gyula.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 80.

GYARMATHY Árpád Vak-vágányon. Kacsó Sándor regénye. [Cikk.], Az 1927-ben antológiával jelentkező tizenegy fiatal író egyike. A regény egész problémakomplexumot tár az olvasó elé: a magyar főiskolai hallgatók helyzete az impérium váltás után, a magyar falu elszegényedése., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Regény. Kacsó Sándor.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 94-95.

JANCSÓ Béla Számadó György: Most csak ennyi. (Budapest, 1930.) [Fiatalok munkája.], Fiatal erdélyi író versfordításai., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Számadó György. Versfordító.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 101.

M.I. Péterfy László: Holnap leszek húsz éves. [Fiatalok munkája.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Péterfy László.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 118.

JANCSÓ Elemér, dr. Szilágyi András Új pásztor. Monde kiadása. Páris. 1930. [A mi könyveink.], Szilágyi András, erdélyi író könyvének ismertetése. , [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szilágyi András.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 123-124.

CSÁKÁNY Béla Kovács Endre: Világének. Versek. Szerző kiadása. 1929. Pozsony. [Fiatalok munkája.], Húsz, munkásokról, proletárokról szóló vers közreadása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Vers. Kovács Endre.], II. évf., 1931, 1. szám, (január), p. 23.

UZONI Lajos Holló Ernő: Estéli utazás. 1930. Budapest. [Fiatalok munkája.], Ismertető., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Holló Ernő.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 42.

KOVÁCS József dr. Tamási Áron: Címeresek. [A mi könyveink.], Erdélyi regény. Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tamási Áron.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 158-159.

JANCSÓ Béla Tolnai Gábor: A szabad vers és a lírai formák válsága. [Fiatalok munkája.], "A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadványaként megjelent kis tanulmány elvontnak látszó u.n. formatörténeti kérdést tárgyal. Ez azonban lélektani beállítottsággal a műélvezés kollektív lelki gyökereinek kérdéseként tudja megmutatni.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Irodalomelmélet.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 23.

*** Az Erdélyi Fiatalok postája. A Ti kérdezitek rovat-ra érkezett válaszok. Makkai László kérdései. A harmadik generáció: új név a Helikon-ban: Kovács István, aki verssel jelentkezett., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kovács István.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 54-57.

DEBRECZENI László Kós Károly: Kalotaszeg. (Erdélyi Szépmíves Céh.). [A mi könyveink.], Kalotaszeg a legősibb települések egyike. A szerző históriákban, leírásokban és elbeszélésekben mutatja be, hogyan fejlődött "Kalotaszeg művészeti fogalommá, népe a legintelligensebb és legöntudatosabb magyar népévé.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kós Károly. Kalotaszeg. Monográfia.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 58-59.

DSIDA Jenő Új arcvonal. - Tizenkilenc fiatal erdélyi író antológiája. [Fiatalok munkája.], Könyvismertető. Versírók: B.Bányai László, I. Szemlér Ferencz, Varró Dezső, Dánér Lajos, Flórián Tibor; novellisták: Bélteky László, Janovics András, Grandpierre Emil, Kováts József, Thury Zsuzsa, Ováry Éva, Mélius N. József, Gagyi László, Kovács K. Jenő, Kovács György, Wass Albert; tanulmányok: Debreczeni László, László Dezső, Jancsó Elemér., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Erdélyi antológia.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 95-97.

SZABÓ Dezső Karácsony Kolozsvárt. Regény. Egyszerű kis koldustörténet, Budapest, 1932. Káldor-kiadás, 174. o. [A mi könyveink.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], III. évf., 1932, 6. szám, (november), p. 113-114.

*** Székely balladák - színpadon. [Szemle.], "Eredeti és nagyjelentőségű művészi terv megvalósításába fogott Nyírő József, a kiváló székely író. A "Júlia szép leány" világhíres balladáját - színpadra vitte olyan formán, hogy ennek mesevázát a legszebb székely ballada motívumokból szőtt történéssel töltötte ki színpadon ábrázolható cselekménnyé". A kísérőzenét dr. Keresztes Károly zeneszerző a székely népzene legszebb ősi motívumaiból állította össze, a " stílszerű díszletezés kényes művészi feladatát Haáz F. Rezső festőművész, a székely népművészet legjobb ismerője oldotta pompásan meg.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Magyar folklór. Edély. Nyírő József.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34-35.

Török Erzsébetnek a kiváló szavaló művésznőnek modern magyar versek előadó-estjét lapunk rendezte meg, 1933. ápr. 7.-én Kolozsvárt. Dr. Császár Károlynak a modernséget és a modern magyar lírát élesen megvilágító bevezető előadása Török Erzsébet... Az Erdélyi Fiatalok hírei. [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek. Magyar irodalomtörténet.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 37.

LÁSZLÓ Dezső Az elsodort falu. Ez a cikk Szabó Dezső 1919. május 23-án megjelent regényéről szól. [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 37-40.

J.B. dr. Arany János balladái Buday György képeivel. [Szemle.], Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, a fiatal erdélyi grafikus 19 fametszetével., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Arany János.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 59.

L.D. A Tizenegyek Antológiája tízéves. [Szemle.], "1923 júniusában tizenegy fiatal ró, kiknek többsége ma már magyarság szerte ismert nevet hordoz, egy verseket, tanulmányokat, elbeszéléseket tartalmazó 168 oldalas, ízléses könyvvel lépett a nyilvánosság elé.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Tizenegyek. Antológia.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 62-63.

DEBRECENI László Kós Károly ötven éves. "Mert Kós Károlyt ötven évvel a vállán és hússzal-harminccal előttünk is, mindmáig fiatalnak tudjuk, közénk tartozónak, mienknek érezzük." Munkássága méltatása., [Szakcsoport: Magyar kisebbég. Nemzeti érzelmek. Magyar irodalomtörténet. Kós Károly.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 69-71.

JUHÁSZ István Pusztul a magyarság! "A Nyugat szeptemberi számában jelent meg Ilyés Gyula rapszódikus naplója "Pusztulás" cím alatt Észak-Baranya lakósságáról. ... Ilyés Gyula statisztikát is közöl - az állami statisztikánál részletesebb és őszintébb egyházi anyakönyvvezetés alapján. ... Tizenhat év alatt egyharmadával sőt egynegyedével csökkent a magyarság... A budapesti magyarság nem vesz tudomást a magyar néptömegek pusztulásáról...A vezetőrétegek felelőtlenségében, nemtörődömségében lesz teljessé a magyarság pusztulása., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar népességcsökkenés. Magyar irodalomtörténet. Illyés Gyula.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 72-75.

BÍRÓ Sándor Találkozás. "Ez a szó jut eszembe, amikor az Erdélyi Fiatalok által rendezett, folyó hó 17-én lezajlott estély jelentőségére gondolok. Az estélyen két ifjú csoport találkozott egymással; az egyik a "Tizenegyek" antológiájának vezérgárdája, amely 1923-ban fejezte ki az új erdélyi magyar öntudatot - a másik az Erdélyi Fiatalok. ...Az előadások közül különösen a Balázs Ferencé és a Kacsó Sándoré mutatnak rá arra a területre, melyen az Erdélyi Fiatalok és a Tizenegyek összefogó munkája mielőbb meg kell kezdődjön.", [Szakcsoport: Kisebbségi kérdés. Magyar ifjúság. Csoporttudat. Magyar irodalomtörténet.Tizenegyek. Sajtóügy.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 99-101.

NAGY Ödön Baróti Dezső: Juhász Gyula. Tanulmány. (Szegedi Fiatalok kiadása, 1933). [Szemle.], Elemző írás, végigkíséri a költő egész fejlődését., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Juhász Gyula.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 105-106.

JANCSÓ Béla dr. "Az országépítő". (Kós Károly regénye). A regény megjelenésének időszerűsége. A munka méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kós Károly.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 16-19.

VITA Zsigmond Kosztolányi Dezső Kolozsvárt. [Szemle.], "Marosvásárhely után ápr. 11-én Kolozsváron tartott Kosztolányi Dezső felolvasó estét." Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kosztolányi Dezső.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34-35.

*** A Tizenegyek estélye hatalmas sajtóvisszhangot keltett. [Szemle.], Spectator az Ellenzékben ír, Szentimrei Jenő "az új idők életiskolájának első nemzedékének" nevezi őket, a budapesti Magyar Hírlapban Ligeti Ernő írt hosszabb cikket. Az estélyen előadást tartott: dr. Jancsó Béla, Szent-Iványi S., Dobai J., Br. Kemény J., Balázs F., Kacsó S., Tamási Áron, László Dezső. Versek: Maksay A., Jakab G., Mihály L. És Finta Z., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Magyar kisebbség. Tizenegyek. A nemzedékváltás kérdései.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 35-36.

*** Németh László: "Debreceni Káté"-ja. [Új magyarság.], Lapjában, a "Tanu" ban jelent meg. Olyan létfontosságú kérdésekre keres választ mint pl.: "mit követel a kor a magyarságtól?", "Valószínű-e, hogy a magyarság helyt fog állni?", "Hogy állhat helyt a magyarság?", A faji gondolatra kell hát felesküdnünk?", "Mi történik, ha feladatunknak nem felelünk meg?", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar irodalomtörténet. Németh László.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 97-99.

J.B. Egy mostani halál és két halál évfordulója mellett nem mehetünk el szótlan. [Szemle.], "Július elsején egy budapesti szanatóriumban meghalt Szombati-Szabó István. Bizonyos, hogy Reményikkel, Áprilyvel, Tompa Lászlóval, Szentimreivel és Bartalissal együtt az erdélyi líra eddigi legmagasabb csúcsai közé tartozott." Hét éve vitte el a tüdőbaj Sipos Domokost, aki elsők közt "kiáltotta el: itt maradni." És "már öt éve elmúlt" a Benedek Elek halála óta., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 105-106.

VITA Zsigmond Szerb Antal Irodalomtörténete. [Szemle.], "... az első komoly, a nemzet egész irodalmi életét feldolgozó irodalomtörténet, amely a nagyközönség számára készült és amit minden ember tényleg élvezettel olvashat... először mutatja ki következetesen az egész magyar irodalmi életben az erdélyiség jelentkezéseit, külön színezetét.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szerb Antal.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 137-139.

L.D. GAGYI László: Bánataratók. Regény, 228 oldal. Marosvásárhely. [Szemle.], A falusi tanító igazi arca. A háromszéki falú bemutatása, szépirodalmi formában., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Gagyi László.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 139-140.

LÁSZLÓ Dezső Ábel. Tamási Áron könyvéről. "Ábel nagyon szerette Erdélyt és benne a Székelyföldet. A legjobban mi is ezt szeretjük benne. ... Ábel az egyetlen olyan irodalmi alakja az erdélyi irodalomnak, aki méltó arra, hogy az egész erdélyi magyar életprogram művészi szimbóluma lehessen.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tamási Áron.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 41-42.

JANCSÓ Béla dr. Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen. "Az erdélyi irodalom, melynek önálló életét évszázados gyökerekből az uralomváltozás hívta ki, egy kisebbségi nép életakaratának és sorsvállalásának első folyamata.... Dr. Jancsó Elemér évek óta szorgalmasan gyűjti az adatokat az erdélyi magyarság utóbbi húsz esztendejének egész szellemi életét megörökíteni hivatott erdélyi irodalomtörténetéhez." Esztétikai ítéleteit méltatja, illetve bírálja Jancsó Béla., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Erdélyi magayar irodalomtörténet.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 43-52.

*** Az Elsodort falúról írja nekünk egy falusi legény: "Hosszú tizenhat év után hozzám is eljutott egy könyv, a Szabó Dezső Elsodort faluja... Minden egyes szava, s minden mondata a szívem legégőbb sebeibe markol..." [Csillámok a homokban.], [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 107.

SZATMÁRI Jenő Halász Gyula: Petőfi Sándor élete. Hasznos Könyvtár, 3-ik szám. [Szemle.], A kötet ismertetése, a válogatás bírálata., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Petőfi Sándor.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 123-124.

VITA Zsigmond Varjas R. Béla: Erdély és irodalmunk nemzeti egysége. (Budapest, 1934.). [Szemle.], "Az erdélyiség gyökereinek és az erdélyi lélek sajátos irodalmi megnyilatkozásainak kimutatása igen nagy anyag volt ehhez a kis könyvhöz." Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Nemzeti érzelmek. Nemzeti egység.], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 31-32.

J. b. "Két tűz között" címmel a Kiáltó Szó 4. füzetében László Dezső a modern magyar irodalom és a református egyház viszonyát vizsgálja meg abból a vitából kiindulva, amelyet a kérdés körül 1913-ban és 1926-ban Szabó Dezső indított meg. [Szemle.], [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Keresztény egyházak. Református egyház.], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 32.

MIKES Kelemen élete és néhány válogatott levele, Tamási Áron Mikesről szóló bevezető tanulmányával. A Hasznos Könyvtár 6-ik füzete. Könyvismertető., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Mikes Kelemen.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 62.

*** "A rög alatt" és a görénybűz. [Korunk arcához.], "....a "Magyar Nép" állandóan tájékoztatja a magyar népet azokról a könyvekről, amelyek a falut érdeklik. El kell ismernünk róla, hogy ebbéli fáradozása közben gyakran nagy megértést tanúsított kiadványainkkal szemben. Annál inkább csodálkozunk azon, hogy most egy Deák Pál nevű úr, aki vagy álarcos lovag, vagy kezdő író, mélyen lesújtó kritikát mond Balázs Ferenc "A rög alatt" című széles körben elismert könyve felett., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Balázs Ferenc.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 63.

JANCSÓ Béla dr. Kosztolányi Dezső 1885-1936. [Szemle.], Megemlékezés. Munkásságának méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kosztolányi Dezső.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 104-105.

BALOGH L. Finta Gerő: Berzsenyi Dániel élete és költészete. [Szemle.], "Finta Gerő Berzsenyi könyve a magyar nép irodalmi műveltségénél mutatkozó hiányokat iparkodik pótolni.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Népnevelés. Berzsenyi Dániel.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 106-107.

SZABÉDI László Új könyv Petőfiről. Illyés Gyula "Új könyvének borítékjára ezeket írja: "Életem minden fordulóján velem volt, rajongtam érte, vitáztam vele, elfordultam tőle, hogy aztán ismét visszatérjek." "Könyvem, - írja Illyés, - egyszerre életrajz, esztétikai tanulmány és néha-néha vallomás." Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Petőfi Sándor.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 7-8.

JANCSÓ Béla dr. Juhász Gyula 1883-1937. [Halottak, akik élnek.], "Hányszor kereste már az önkéntes halált' A búskomorság hajlamával született, s az élet gondoskodott róla, hogy ezt a terhet sokszor érezze elviselhetetlennek." Szerkesztőségi megemlékezés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Juhász Gyula.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 14-16.

JANCSÓ Béla dr. Budai Nagy Antal. [Szemle.], Kós Károly drámájának elemzése., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dráma. Kós Károly.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 26.

HELTAI Gáspár régi jó erdélyi meséiből a mai magyaroknak. (Heltai Gáspár: Halhatatlan mesék. Szentimrei Jenő átírásában). 3 tanítómese., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Heltai Gáspár.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 2.

L.D. Makkai Sándor: Holttenger. Regény. Révai kiadás. 1936. [Szemle.], "A Holttenger című művében Makkai első nagyobb szabású társadalmi regényét üdvözölhetjük. A több mint 400 oldalas nagy könyv a Mezőség világháború alatti életét tárja elénk egy falusi lelkipásztor alakja köré szőtt történet keretében." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Regény. Makkai Sándor.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 27.

*** Fiatal erdélyi írók brassói bemutatkozása. [Szemle.], "Az új erdélyi írónemzedék képviselői október 24-én Brassóban mutatkoztak be....Az estélyen Abafáy Gusztáv, Bözödi György, Flórián Tibor, Kiss Jenő, Nagy István, Szabédi László, I. Szemlér Ferenc, Szenczei László, Vásárhelyi Z. Emil, Wass Albert vettek részt, míg a távollevő Jékely Zoltán, Kolozsvári G. Emil, Kováts József és a nemrégiben elhunyt Koós-Kováts István műveiből szemelvényeket mutattak be." Hír., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. A nemzedékváltás kérdései. Brassó.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 27.

[BENEDEK Elek] Elek Nagyapó Képes Meséskönyve. Képekkel ellátta B. Lóránt Erzsébet. Lepage kiadása. Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Benedek Elek.], VIII. évf., 1937, 4. szám, (4. negyed), p. 2.

ÁDÁM Zsigmond József Attila 1905-1937. "Tragikus hírt jelentettek Balaton-Szárszóról: vonat elé vetette magát József Attila, a háború utáni írónemzedék nagy lírikusa. Harminckét éves volt, kiábrándultan, roncsolt idegekkel állt oda a mozdony elé." In memoriam., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. József Attila.], VIII. évf., 1937, 4. szám, (4. negyed), p. 7.

KÖLCSEY Ferenc gondolataiból. A Parainezis-ből. Egész oldalnyi idézet-gyűjtemény. Pl.: "A bölcsesség legnagyobb mestere az élet... Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kölcsey Ferenc.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 2.

JANCSÓ Béla dr. Az elfelejtett Kölcsey. "... mit tudok Kölcseyről? Hogy ő írta a Himnuszt és a Parainezist, hogy Berzsenyit túl szigorúan bírálta el és hogy nagy szónok volt. ... Parlamenti működése súlypontja azonban a szegény nép, a jobbágyság jogaiért való küzdelem.... Halála századik évfordulóján önmagunk iránti kötelesség, hogy életművének minden részletét." Életműve részletes elemzése., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kölcsey Ferenc.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 3-6.

*** Szabó Dezső köszönete. [Szemle.], "A 34-35-ik Szabó Dezső füzetben "Hóvirágok" címen ezt írja Szabó Dezső: Markó-utcai epizódommal (perbefogása) kapcsolatban a cluji ref. theologia ifjúsága és a transylvaniai fiatalabb nemzedék lapja: az "Erdélyi Fiatalok" hitvallást tettek mellettem.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső. Sajtóügy.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 27.

BIRÓNÉ VÁRÓ Éva "Új erdélyi anthológia". [Szemle.], Az antológia bemutatása és bírálata. "Költőnek, írónak megparancsolni hogy miről írjon, mit írjon, nem lehet. De várjuk az "új transylvániai" megnyilatkozást. Nem újabb és újabb könyvekre, hanem új lélekre van szükségünk, mely tisztán és töretlenül transylvániai marad bármely irodalmi áramlat hatása alatt jöjjön is létre.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Erdélyi antológia.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 27.

ÁDÁM Zsigmond A második írói nemzedék estélyén. [Szemle.], A Kolozsvári Magánalkalmazottak Szakszervezetének rendezésében került sor 1938. április 1-én a találkozóra. "Tamási Áron mutatta be az utána jött írói nemzedéket. ... A Tizenegyek még a falu felé néztek, a második nemzedék már többet akar: egyetemességet, személyes szereplést. Elismerik már a transzilvánizmus létezését, de nem mithosszal, hanem egészséges "valóság-látással.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. A nemzedékváltás kérdései. Transzilvánizmus.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 27-28.

Az Erdélyi Fiatalok: Dsida Jenő. In memoriam Dsida Jenő., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 5.

BIRÓNÉ VÁRÓ Éva. "Légy már legenda..." Halála alkalmából felidézi a költő alakját és munkásságát. "Dsida Jenőnek mindössze két verskötete jelent meg: "Leselkedő magány" (Minerva kiadás, 1928) és "Nagycsütörtök" (Erdélyi Szépmíves Céh 1933.) Ezenkívül számos verse és prózai írása jött a legjobb szépirodalmi folyóiratokban s a legnagyobb napilapok hasábjain.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 5-6.

JANCSÓ Béla dr. Az első tudományos vidék-monográfiánkhoz. "Bözödi György fiatal író "Székely bánja" címmel 16 íves nagy könyvet jelentetett meg. Ez a könyv, számos fogyatékossága és a szakemberek által bizonyára kimutatható hiányai ellenére is - úgy érzem, fontos állomás abban a folyamatban, amely önmagunk megismerése, helyzetünk adatszerű pontos felvétele útján akar valóságainkkal szembenézni. ... Bözödi könyve adatgyűjtő mivoltánál fogva tudományos jellegű, az első tudományos vidékmonográfiának számít s így önismeretünk útján újabb lépés." A munka részletes elemzése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar irodalomtörténet. Monográfia. Bözödi György.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 7-10.

*** Tizenöt éve jelent meg a Tizenegyek Antológiája. Tizenegyek antológiája az uralomváltozás után a legelső kollektív transsylvániai ifjúsági megmozdulás. Az antológia megszervezője és megvalósítója Balázs Ferenc. "De a Tizenegyek egy kivételével (Mihály László) mind Transsylvániában telepedtek le, már e sorsvállalással is példát mutattak az ifjúságnak a helytállásra és társadalmi, szövetkezeti és kulturális szervezőmunkával lettek úttörői az irodalmi öntudatosodást nyomon követő ifjúsági öntudatosodásnak.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Antológia. A nemzedékváltás kérdései.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 10.

*** A fiatal írók mozgalmához. [Szemle.], "Nyitott kapukat döngetnek a fiatal írók, mikor egyéni érvényesülésüket a mai beérkezettek részéről akadályoztatva látják. Nyissunk ki bármely folyóiratot vagy napilapot, az ő cikkeik, verseik, novelláik vannak benne többségben." A cikk idézi Szentimrei Jenőt, Kovács Katona Jenőt, Szemlér Ferencet, Balogh Edgárt., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. A nemzedékváltás kérdései. Sajtóügy.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

*** Szabó Dezső ítélete jogerőssé vált. "Szabó Dezsőt a nagybirtokos osztály és a zsidóság elleni osztályellenes izgatásért egy havi fogházra ítélte, az összes feljebbviteli fórumok jóváhagyták s így az ítélet jogerőssé vált. Szabó Dezső előtt megnyílt a börtön kapuja....Ez az ítélet, melyet az egyetlen lehetséges magyar haladás szellemi vezérére szabtak, nemcsak őt sújtja....Szabó Dezső nem lett kisebb általa. Az újabb megpróbáltatás megnőteti azok előtt is, akik eddig nem látták egész arányában az ő jelentőségét.", [Szakcsoport: Magyar belpolitika. Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 24.

J.B. dr. Dobay István. [Halottak akik élnek.], "Dobay Istvánnak, a Tizenegyek egyik költőjének nevét faluja és vidéke határain túl kevesen ismerték...Mikor a Tizenegyek között fellépett, már a világháború szörnyű tapasztalatai állottak mögötte éppúgy mint Tamási, Maksay és Finta Zoltán, a Tizenegyek legidősebb (25-28 éves) tagjai mögött." Unitárius lelkész volt, és saját szavai szerint "a magyar faluban találta meg a hivatását.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tizenegyek. Dobay István.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

JANCSÓ Béla dr. Karinthy Frigyes. "Neve a modern magyar és világirodalom nagyjairól írott stílus-paródiáival: az "Így írtok ti"-vel lett ismeretes az egész magyar nyelvterületen. ... Karinthynál csak dialektikus ábrázolás forma a humor, az írói magatartásforma mögötte egészen más. Valami lázadó, keserű, sokszor alig fékezhető elégedetlenség a világ, az ember, a dolgok tökéletlensége felett.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Karinthy Frigyes.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 20.

*** Ady rövid életrajza. Életrajzi adatok és művei felsorolása kiadási év feltűntetésével., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Ady Endre], X. évf., 1939, 1. szám, p. 2.

J.B. "Szüloföldem"... [A nép és az intelligencia.], "Szüloföldem" a címe Tamási Áron legújabb könyvének. Új mufajt teremt új mondanivalói számára....Önéletrajz is... de korrajz is, a mai székely falu élete... A Szülőföldem tiszta művészet és mély emberi hitvallás.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Önéletrajz. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 13.

*** Dsida Jenő emlékest. [A nép és az intelligencia.], "A római katolikus Női Misszió kolozsvári szervezete a Pásztortűz Dsida-emlékbízottságával karöltve, március 2-án Kolozsvárt megrendezte az első Dsida-emlékestet. Bevezetőt mondott Reischel Arthur, Dsida-verseket adott elő Török Erzsébet és emlék-beszédett tartott Nyírő József.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

*** Móricz Zsigmond. "A sorslátó Ady és a jövőmutató Szabó Dezső: az új magyar életszemlélet kialakítóinak jubileumai után ez az év elhozta a Móricz 60. születésnapját is." Az író méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Móricz Zsigmond. ], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 31.

DEBRECZENI László "Földindulás." Kodolányi János népi drámája. [Szemle.], "Egy meghasonlott dunántúli parasztcsalád életén keresztül a ma romboló belső népi bűnök s a nyomukban leselkedő külső veszedelmek kérdéseit vitte így a megmutató színpadra." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kodolányi János.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 48.

*** Benedek Elek tíz éve halt meg. Rövid megemlékezés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Benedek Elek.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 49.

*** Mikes Kelemen. Megemlékezés születésének 250. évfordulóján., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Mikes Kelemen.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 14.