PARÁDI Kálmán Az erdélyi magyar orvosi jövő: Az erdélyi magyar ifjúság jövője. Hozzászólások Dr. Péterffy Jenő cikkéhez. [Viták, hozzászólások.], 1919 után, bár a lehetőség megvolt, a magyar orvos utánpótlásban tíz éves hiány keletkezett. Az érettségizettek magyarországi orvosi egyetemekre mentek. Így 1828-ban Kolozsváron csupán 7 magyar orvos végzett, pedig 10 év alatt Erdélyben 20 orvos kaphatott volna állást Erdély magyarok lakta vidékein. Előrelátás hiánya. Az orvos továbbképzés kérdése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Orvosképzés. Közegészségügy.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 35-37.

PARÁDI Kálmán dr. A magyar falu egészségügye. [Cikk.], A falu egészségi állapota annak gazdasági helyzetétől függ. A világháború megismertette a parasztokkal az egészségügyi intézményeket, de frontról jövő embertömeg behozta a falovakba a tuberkulózist és a vérbajt. Ezekhez a népbetegségekhez járul az alkoholizmus. Az idegbetegség gyakori a faluról városra betelepültek között. A magyar diákokra váró feladatok., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Falumunka.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 90-91.

*** Tudomány és érdekvédelem elválasztása. [Szemle.], Az Erdélyi Múzeum Egylet vándorgyűlésén felmerült a kisebbségi orvosok érdekvédelmi megszervezésének gondolata is., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Egyesületek. Közegészségügy. Orvosképzés. Kisebbségi jogok.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 121.

J.B. A Sarló közegészségügyi kérdőíve. [Fiatal magyarok.], Száz közegészségügyi kérdést tartalmaz., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek. Csehszlovákia. Közegészségügy.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 139.

DEMETER Jenő dr. Fontosabb népegészségügyi feladatok. A népegészségügyi siralmas állapota:. Okok: nyomor, prostitució, vérbaj, a túlfeszített munka, tuberkulózis, alkoholizmus. Kevés az egészségügyi intézmények száma, kevés az orvos, a szülésznő. Népegészségügyi szervezet létrehozása, felvilágosító munka, kultúrális programok szervezés segíthetne., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Alkoholizmus. Népnevelés.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 95-98.

JANCSÓ Béla Társadalmi egyesület a nemi betegségek elleni küzdelemre. A nemi betegségek elleni küzdelmet az állam népegészségügyi programjai mellett, társadalmi szervezetek is felvállalják, sorra alakulnak e problémával foglalkozó egyesületek. Tevékenységük két irányú: felvilágosítás és gyógyítás. A kisebbségi magyarok közül kikerülő orvostanhallgatók kellene falu-munka során foglalkozzanak e súlyos problémával., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Falumunka.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 88-89.

*** Az erdélyi magyar népegészségügy első lépései. "Az impériumváltozás óta eltelt több mint 15 év, s még mindig nincs a köztudatban az, hogy a romániai magyarságnak az egészségügye épp úgy sorsdöntő kérdése, mint kenyérlehetőségei és magyar kultúrájának fejlesztése"... írja dr. Jancsó Béla. "Minden erdélyi magyar orvost arra kérek, hogy népszerű előadásokkal legyen népünk egészségügyi felvilágosítására...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 129.

PARÁDI Kálmán dr. Egészségügyi tanácsadó az erdélyi magyar nép számára. "A "kiáltó szó" kiadásában most jelent meg Dr. Jancsó Béla könyve: "Egészségügyi tanácsadó az erdélyi magyar nép számára". "A mai orvos már nemcsak néhánycsaládnak, hanem egész népének háziorvosa... Jancsó Béla könyve szerencsés összetétele a tudománynak és az egyszerű nyelvnek.", [Szakcsoport: Magyer kisebbség. Közegészségügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 130-131.

FARKAS Sándor dr. Dr. Kacsó László és Dr. Jancsó Béla: A szoptató anya és gyermeke. ("Hasznos Könyvtár" egészségügyi sorozatának első füzete.). [Szemle.], Kompedium szerűen összeállított füzet főleg falusi fiatal anyák számára., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 123.

JANCSÓ Béla dr. Az orvosi pályaválasztás akadályai. "Ismeretes, hogy néhány év óta magyar fiú alig választja az orvosi pályát. Ez a tény annál aggasztóbb, mert az országosan is nagy vidéki orvoshiány a magyar vidékeken egyenesen megdöbbentő, ugyanakkor, amikor az országosan is lesújtó népbetegségi (tüdővész, vérbaj, stb.) arányszám éppen a magyar vidékeken a legrosszabb." Az elhelyezkedési kilátások rosszak mégis, mert az állami helyeket a többségiek kapják, a magyarok csak a magángyakorlatban lehet esélyük. Részletes kimutatást közöl az orvos-ellátottságról., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Pályaválasztás. Közegészségügy. Statisztika.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 45-52.

L.D. Dr. Jancsó Ödön. [Megemlékezés]. [Szemle.], "Az idősebb generáció legtanultabb orvosai közé tartozott. ... ösztönzője a Református Kórház létrejöttének. ...Transzilvánizmusára jellemző, hogy amikor az új állam elbocsátotta, a román bányászok sztrájkba léptek és így akarták a vezetőséget rávenni arra, hogy továbbra is munkában maradhasson.", [Szakcsoport: Közegészségügy.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 65-66.

TONK Emil Szociális betegségek Transilvaniában. "... dr. Banu orvos kitűnő könyve a Fundaţia Regelui Carol kiadásában "Sănătatea poporului român" címmel, gazdag és mindenre kiterjedő anyagából dolgoztuk ki a Transilvaniai szociális betegségekre vonatkozó adatok egy részét": I. A tuberkulózis; II. A sifilis; III. A malária; Elterjedésük városokban, falvakban - táblázatokba foglalva., [Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 91-102.

TÓTH L. Dr. Dr. Herskovits János: Ismerd meg a fertőző betegségeket, hogy védekezni tudj ellenük. [Szemle.], A fertőző betegségek ismertetését adja., [Szakcsoport: Közegészségügy. Fertőző betegségek.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 106.

L.D. Nyírő József új könyveinek ereje. "A Szépmíves Céh két Nyírő kötetet adott ki az elmúlt év folyamán. A Székelyek és Havasok könyve negyven és egy néhány elbeszélését és rajzát tartalmazza a szerzőnek....Nyírő könyve figyelmeztet arra, hogy a népet nem lehet megérteni anélkül a természeti környezet nélkül, amelyben felnőtt és él, mert megfoghatatlan szálak fűzik az ősi rögökhöz.", [Szakcsoport: Magyar irodalom. Nyírő József. Nemzeti érzelmek.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 4.

TONK Emil Az alkoholizmus Romániában. Közzétett román és erdélyi magyar hivatalos munkák alapján összehasonlító táblázatokat közöl. "Az alkoholmennyiséget elosztva az ország összes lakosságával, fejenként 48 liter alkohol, de ha csak a felnőtt férfi lakosságot számítjuk, úgy fejenként 150 liter jut a szeszesitalokból évente.... a felsorakoztatott adatok alapján az alkoholfogyasztás szempontjából Transilvania helyzete a legsúlyosabb.", [Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 5-7.

J.B. dr. Népegészség és orvos-ellátás. "A Romániai Orvosok Országos Szövetségének 1936 nov. 28-29.-i közgyűlésén Dr. I. Stoichiţia főtitkár beszámolót tartott az országos népegészségügy állapotáról és teendőiről." Részletes számadatokkal bizonyítja, hogy csökkent a születések száma, emelkedett az elhalálozási arányszám, kevés az orvos, bába, főleg falun. A helyzet javítására irányuló intézkedések., [Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 18.

BÓDIS Gáspár dr. Bihar-megye egészségügyi adatai. Számszerű kimutatás orvosokról, bábákról, gyógyszerészekről., [Szakcsoport: Közegészségügy. Bihar-megye. Statisztika.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 18.

BÓDIS Gáspár dr. A malária elleni küzdelem. A háború előtti helyzet; Malária előtanulmányok Erdélyben; A malária elleni közdelem módszere. Táblázatokba foglalt helyzetkép a megbetegedésekről és a kezelésről., [Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 19-11.

J.B. dr. "A kisebbségi orvosok mai helyzetéről"... címen átfogó tanulmányt írt dr. Schmidt Béla, a "Népegészségügyi Szemle" kitűnő szerkesztője. (Praxis medici, 1937 márciusi száma). "Sorra veszi az elhelyezkedés kérdéseit államnál, magánintézményeknél, kitér a magángyakorlat és továbbképzés kérdéseire és az adózást is tárgyalja. A kialakult kép nagyon sötét.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Orvosképzés. Elhelyezkedési lehetőségek.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 22.

J.B. dr. Bremzay Géza. [Halottak akik élnek.], "Városunkban végzett fiatal magyar orvos, aki az országos egészségügyi falu-segítés munkájában Tecuci megye maláriás vidékére volt kirendelve, hivatása önfeláldozó teljesítése közben maga is megkapta a betegséget, s az pár nap alatt végzett vele 25 éves korában.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Közegészségügy. Bremzay Géza dr.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

PARÁDI Kálmán dr. A tüdővész elleni küzdelem Romániában. "A tüdővész következtében a föld kerekségén minden évben három millió ember hal meg, hazánkban pedig 50.000 ember." Az elterjedés okai: az orvoshiány, a betegség késői felismerése, maga a betegség "alattomos", nehezen felismerhető volta. Fontos az ellene folytatott társadalmi küzdelem: felvilágosító munka, a gyermekek védelmezése, oltás, tüdőgondozók képzése és vidékre irányítása, a tüdőgondozó intézetek ellátása Röntgen készülékekkel., [Szakcsoport: Közegészségügy. Szociális betegségek. Románia. Statisztika.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 11-14.

BÓDIS Gáspár dr. A romániai magyarság orvos-ellátása. "A romániai magyar orvos-ellátás, alapjában pedig az egész orvos-kérdés, elhelyezkedés, továbbképzés a mai napig megoldatlan, legégetobb problémáink egyikét képezik... Románia orvos-ellátása nagyon hiányos." Tartományokra lebontott lakosság- és orvos szám. "Erdély lakósságának 28,8%-át kitevő magyarság az orvosoknak csak 14,2%-át képezi, holott még-egyszer annyi magyar orvos kellene legyen. A Bánátban hasonló a helyzet." A 14 milliót meghaladó falusi lakósságnak csak 1935 orvos áll rendelkezésére. A falusi orvos-ellátás részletes táblázata., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Statisztika.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 10-11.