BIRÓ Sándor Új magyar föld. [Fiatal magyarok.], Új magyar öntudat. Bartha Miklós Társaság: "Új Magyar Föld" c. röpirata., [Szakcsoport: Nemzeti érzelmek. Hungarológia.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 10-12.

BALÁZS Ferenc Nép, nemzet, faj. [Viták, hozzászólások.], E fogalmak tisztázása. Erdélyi példák., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 17-18.

- r. - Makkai Sándor: "Egyedül." Bethlen Gábor lelki arca. [A mi könyveink.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 28.

B. BÁNYAI László Párisi levél. [Cikk.], Az erdélyi fiatalokra váró feladatok. Az erdélyi magyarság jövője. A faji kérdés., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Magyar ifjúság.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 67-69.

BALÁZS Ferenc Fajtánkért küzdjünk-e? [Viták, hozzászólások.], Válasz Vita Zsigmond, Balázs F. Nép, nemzet, faj cikkét bíráló írására., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 70-71.

JANCSÓ Béla Új magyar föld III. [Fiatal magyarok.], A Bartha Miklós Társaság kiadásában megjelenő röpiratának az Új Magyar Földnek január, február, márciusi számának ismertetése. Erdélyi magyar problémákkal foglalkozó cikkek szerzői: Szentimrei Jenő, Fábián Dániel, Kodolányi János, Gyöngyösi István, Száva István; a szlovenszkoi problémák szerzői: Duka Zolyom, Dobossy Imre., [Szakcsoport: Hungarológia. Sajtóügy. Magyar kisebbség. Csehszlovákia.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 78-79.

LÁSZLÓ Dezső A hiányzó tizenöt korosztály. [Cikk.], A húszévesek és a negyven évesek közül hiányoznak az összekötő harminc évesek. A két nemzedék között nagy a szakadék. De a negyven éven felüliek sorai is megritkultak az expatriálás következtében. A főiskolások a legértékesebb eleme az erdélyi magyarságnak., [Szakcsoport: Hungarológia. A nemzedékváltás kérdései. Főiskolás fiatalok.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 126-127.

JANCSÓ Béla Magunk revíziója: Makkai Sándor új könyvéhez. Makkai Sándor, Erdély református püspöke: "Tizenkét esztendei kisebbségi sors és élet immár elegendő kellett hogy legyen annak a kötelességnek meglátására. Az erdélyi magyarságnak revízió alá kell vennie élete kérdéseit... Az erdélyi magyarságnak, hogy életbe maradhasson, az élet igazságára és ehhez az igazsághoz való engedelmes alkalmazkodásra van szüksége.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Kisebbségi lét. Kisebbségi jogok.], II. évf., 1931, 3. szám, (március), p. 45-50.

PAÁL Árpád Gyallay Pap Zsigmond tanulmánya a népről és az intelligenciáról. Az Erdélyi Fiatalok "falu-füzetek" sorozatának első füzete a munka. A múltról szólva, az intelligenciát és a népet egymástól merev elkülönítésben látja. Helyes viszont a háború utáni és kisebbségi sorsra jutott magyarság társadalmi helyzetéről való szemlélete., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Társadalomrajz.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 102-105.

*** A "Magunk revíziója" körül. [Szemle.], Makkai Sándor: Magunk revíziója. c. munkája körüli viták áttekintése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 113.

JANCSÓ Béla dr. Határkőnél. Főiskolás kérdések, végzettek kérdései, erdélyi magyar kérdések. "határkőnél áll az erdélyi magyar ifjúság. Az öntudatlanság és semmittevés hosszú évei után felébredt ifjúsági öntudat és munka első kora lezárult. ... most ér ki az életbe az az ifjúsági vonulat, mely az öntudatlanság évei után az első öntudat-korszakot megcsinálta. Mi marad őutánna a főiskolás-kérdések mezején? És milyen feladatok várnak reá, a kilépő generációra ezután? Kell ezekkel a kérdésekkel ennél a határkőnél: már most szembenézni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Magyar ifjúság. Főiskolás fiatalok.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 6-17.

BÍRÓ Sándor László Dezső: "Akarom": tisztán lássatok." Erdélyi Fiatalok kiadása, 1933. 96 oldal. 8°. [A mi könyveink.], A Széchenyi problémáról készült tanulmány. A "Széchenyi könyvvel nemcsak azt állítja elénk, amit Széchenyi ezelőtt 100 esztendővel mondott és csinált, - hanem azt is, ahogyan a "legnagyobb magyar" látott. A látási módot,...", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kultúra. Magyar Tudomány. Széchenyi Ferenc.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 30-31.

JUHÁSZ István Pusztul a magyarság! "A Nyugat szeptemberi számában jelent meg Ilyés Gyula rapszódikus naplója "Pusztulás" cím alatt Észak-Baranya lakósságáról. ... Ilyés Gyula statisztikát is közöl - az állami statisztikánál részletesebb és őszintébb egyházi anyakönyvvezetés alapján. ... Tizenhat év alatt egyharmadával sőt egynegyedével csökkent a magyarság... A budapesti magyarság nem vesz tudomást a magyar néptömegek pusztulásáról...A vezetőrétegek felelőtlenségében, nemtörődömségében lesz teljessé a magyarság pusztulása., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar népességcsökkenés. Magyar irodalomtörténet. Illyés Gyula.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 72-75.

BÍRÓ Sándor Makkai Sándor: "Harc a szobor ellen." Négy tanulmány. Erd. Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933. [Szemle.], A tanulmányok közül "Az első a Széchenyi-problémát, második és harmadik az erkölcsi és aesthetikus ember egymáshoz, illetőleg a gyakorlati élethez való viszonyát, negyedik az erdélyi kisebbségi kérdést tárgyalja Meschendörfer "Corona" című regényével kapcsolatban.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Makkai Sándor.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 90-91.

LÁSZLÓ Dezső Reálisan látó nagy magyarok családfája. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, báró Eötvös József, Ady Endre, Szabó Dezső. "Miben rokonok ezek egymással? Három közös elemet látok mindenik gondolat és cselekedet világában: reálisan látják a magyar faj valóságos adott helyzetét, mernek vele szemben kritikát gyakorolni s végül a magyarság sorsát beleállítják koruk egyetemes európai helyzetébe.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 37-39.

JANCSÓ Béla dr. "Falú-monográfiák". "A brassói Ágisz . szövetkezet közművelődési szakosztálya magáévá tette az Orbán Balázs-jubileum alkalmával elindult székelyföldi vágyat, hogy az ő emlékét a hozzá legméltóbb módon, a Székelyföld új monografikus feldolgozásával örökítse meg. Az új terv kibővíti az Orbán Balázs elgondolását és kimondja: "Fel kell mérni az erdélyi magyarság helyzetét egy új és a mai viszonyoknak megfelelő monográfia elkészítésével. ... a megbízott szerkesztőbizottság tagjai: Elekes György dr., Kacsó Sándor, Kőrösi K. Sándor és Szécsi Sándor.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Székelyföld. Monográfia.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 68-71.

CSABA Rezső Szabó Dezső. [Új magyarság.], "Szabó Dezső a vereczkei szoros magyarságát kibontja ezer év sok hazugsága alól. Evangéliuma a magyar paraszt. A termő élet gyökere. Ezt keresi az osztályhierarchia, a szertartásos hazafiság, a dogmatizált államélet, a tömjénes politika, a szobros és zászlós külsőségek mögött.", [Szakcsoport: Hungarológia. Erdély. Magyar falu. Szabó Dezső.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 94-95.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső=Füzetek. [Új magyarság.], "Nyolcadrét alakú, 68 oldalas kis könyvek. Az első füzet "A kötél legendája"; "Mosolygók", adja a címet a második füzetnek. A novemberi füzet: A magyar paraszt a magyar kultúrában." Az írások elemzése., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar paraszt. Szabó Dezső.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 95-97.

*** Németh László: "Debreceni Káté"-ja. [Új magyarság.], Lapjában, a "Tanu" ban jelent meg. Olyan létfontosságú kérdésekre keres választ mint pl.: "mit követel a kor a magyarságtól?", "Valószínű-e, hogy a magyarság helyt fog állni?", "Hogy állhat helyt a magyarság?", A faji gondolatra kell hát felesküdnünk?", "Mi történik, ha feladatunknak nem felelünk meg?", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar irodalomtörténet. Németh László.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 97-99.

LÁSZLÓ Dezső Elmélet és gyakorlat. Az ismerés és a cselekvés. "Az elmélet és gyakorlat elszakadása nemcsak akkor jelentkezik, amikor az elméletek emberei elmaradnak saját koruk gyakorlati kérdései mögött, hanem akkor is, amikor az elméleti emberek saját korukat megelőzik....Aki ma magáért a tudományért tudós, vagy az irodalomért író, vagy a maga megélhetéséért politikus, aki egyéni érvényesüléséért gyűjti az elmélet kincseit, az fusson Erdélyből, mert nincs szükség rá.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 1-5.

BIRÓ János 3 és 4-5. Szabó Dezső füzet. [Új Magyarság.], "A harmadik füzet: 1. A magyar irodalom sajátos arca. "A magyar irodalom: a magyar paraszt ténye." 2. Korunk nőproblémája. 3. Az ellenforradalom természetrajza. A negyedik-ötödik füzet. 1. Karácsonyi levél: Szabó Dezső-i program az új honfoglaláshoz. 2. A németség útja: "A németség roppant álma: Keleteurópa és a Balkán meghódítása teljesülőben van", - a Szabó Dezső látása ez. Az uralkodó érdekszövetségek megkapják a maguk borravalóját a történelmi szolgálatért, - a magyar pedig lehet cseléd, uccaseprő, csendőr, ágyútöltelék, - vagy mehet tányért mosni Amerikába.", [Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 38-40.

VITA Zsigmond László Dezső: A siető ember. (Az Erdélyi Fiatalok kiadása.). "Zrinyi, a költő, Bethlen Gábor, Eötvös József báró, Szabó Dezső és maga a magyar történelem küldi üzenetét a mai erdélyi magyar életnek a László Dezső könyvén keresztül...László Dezső a prófétai egyéniségeket keresi, hogy általuk önmagára és kötelességeire ébressze életét.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 52-53.

VÁRÓ György Szabó Dezső füzetek 6-9. szám. [Új magyarság.], Újabb füzeteiben "...a magyarság minden életmozdulatát féltő szeretettel kísérő lélek szeizmogáf-szerűen rezdül meg az élet minden kérdésére.... A Karácsonyi Levél folytatásaképpen a népképviseletről beszél." Majd: A magyar nyelv védelme és a kisebbségek; Magyarország helye Európában: Keleteurópa; A kis nemzetek sorsa; A húszévesekhez; A falu Budapest. "Életeim, születéseim, halálaim, feltámadásaim címen megragadó önéletrajzot kezd meg ezekben a füzetekben.", [Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 55-58.

MÁRKÓ József A "Magyar út." [Új magyarság.], "A Pap Béla és Kiss Sándor szerkesztésében, a Soli Deo Gloria kiadásában Magyarországon megjelenő "Magyar út" című lap az ottani haladó nemzedék, illetve a kialakulófélben levő új magyar, főleg protestáns társadalom rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett közlönye....Egyelőre kéthetenként (minden hó 1-én és 15-én) jelenik meg. Részletes ismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Sajtóügy.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 61-62.

HUSZÁR Kálmán dr. Új magyar közszellem felé. "...A világháború előtti magyarság nem érezte, hogy magára van utalva s ezért nem is igyekezett a magyar erőket közös munkára beállítani... A múltból átöröklött közszellem nem engedte, hogy a közösségi érdek és a közösségi szempontok fölibe kerülhessenek az egyéni érdekeknek.", [Szakcsoport: Hungarológia.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 77-78.

JANCSÓ Béla dr. Ahogy lehet. A Németh László lírai útirajzának végső ítélete: "...az erdélyi magyarság menthetetlenül pusztul, sőt pusztulásra érett, mert hiányzik belőle az életakarat, - csak ezzel a fiatal "építő" magyartól különösen megdöbbentő ítélettel és elitéléssel szemben jelentem be, hogy bajok vannak a bizonyításnál..." A szerző Németh László "ítéletével" szembe állítja Reményik Sándor Romon virág és Balázs Ferenc új könyvét., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Erdély. A népesség csökkenése.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 109-110.

L.D. Hitel. 1936. 1. 80 oldal. Felelős szerkesztő: Albrecht Dezső. [Szemle.], Ismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar társadalomkutatás. Néprajz. Falukutatas. Venczel József .], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 36-38.

*** Szükségletek mértéke szerint. "Évfolyamzáró jelen számunktól kezdve olyan cikkeket és tanulmányokat fogunk közölni, melyek országunk magyarságának legfontosabb kérdéseit vizsgálják meg. Ezt a vizsgálatot sokan sokféle szempontból végezték és végzik. De "még nem vizsgálták meg alapvető kérdéseinket, s azok jelen állapotát abból a szempontból, hogy milyen szükségletet töltenek be országunk magyarságának életében." Minden embernek és minden népnek legszűkebben vett életszükséglete, ami nélkül nincs emberi élet: a kenyér, a kultúra, az egészség., [Szakcsoport: Hungarológia. Sajtóügy.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 73.

DEBRECZENI László Ötfokú hangsoron. "Félre a sallanggal, luxussal, nagyzolással és felelőtlenséggel. Félre a komolytalansággal, az érzelgősséggel, a gyengeséggel. És félre az egyén önzésével. Szűkebb, de mélyebb és tartalmasabb életet. Egyszerűt, tömöret, keményet és tisztát, mint az ősi dallam: Ötfokú hangsoron...", [Szakcsoport: Hungarológia.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 1

MAKKAI Sándor vallomásai a kisebbségi sorsról és hivatásról. "Az erdélyi magyarságnak revízió alá kell vennie életének alapvető kérdéseit. "... Kimondhatjuk, hogy az erdélyi sajátosság nem más, mint az ellentétek között kiegyensúlyozott magyar lélek manifesztációja.", [Szakcsoport: Hungarológia. Csoporttudat. Magyar kisebbség.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 5-7.

KORPONAY László dr. Szabó Dezső, az építő (Budapesti levél). [Új magyarság.], Szabó Dezső legújabb Füzeteinek (11-22, számok) ismertetése. "Közeledik az Ő ideológiájának és programjának ideje; ezért érzem fontosnak, hogy beszámoljak legújabb Füzetei néhány nagy gondolatáról a Fiatalok ifjúságának, amely a kisebbségi sorsban levő magyarságnál ma a viszonyaiknak megfelelő új magyar gondolkozás legfőbb kialakítója., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 9-11.

SZABÓ Lajos A "Viharsarok". "Féja Géza éveken keresztül tanulmányozta az alsó Tiszavidék területét, az örök nyugtalanság földjét... A Viharsarok vidéke: Békés, Csanád, Csongrád vármegye, az alsó Tiszavidék...."Gyóntam a magyar népről." - Egy tájegységet dolgozott föl Féja, de mindig szem előtt tartotta az egész ország és népe sorsát." E nép sorsán csak "...az egész ország gazdasági életét megújító igazi földreform" segít. Részletes könyvelemzés., [Szakcsoport: Hungarológia. Szociográfia. Magyar falu. Földreform.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 12-13.

LÁSZLÓ Dezső A kisebbségi magyarság ifjúsági problémája. Áttekinti, hogy milyen problémája van a világ más országaiban az ifjúságnak, hogy megállapítsa: A kisebbségi magyar sors történelmi analógia nélküli sors...Nálunk éppen az az ifjúsági probléma, hogy miképpen tud egy egészen új, minden analógia nélküli kor ifjúsága a kisebbségi kérdéssel szemben olyan válaszra eljutni, amely válasz valóban az élet válasza fog lenni." A megoldás akkor kezdődhet ha ..."a legteljesebb bizalom jegyében találkoznak az erdélyi fiatal és öreg magyarok.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar ifjúság. Kisebbségi lét.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 6-9.

JANCSÓ Béla dr. "Jövőnek magját hordozom..." "Nem közösség és nem nép az, amely nem emlékezik és nem tartja számon az érte elvégzett munkát. Nem közösség, nem nép az, amely nem ismeri helyzetét, nem veszi számba az eredményeket, amit legjobb fiai életük feláldozásával számára kialakítottak." Balázs Ferencre emlékezik halálának első évfordulóján., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 1.

*** Tizenöt éve annak, hogy megjelent Szabó Dezső: "Új magyar ideológia felé" c. tanulmánysorozata, mely először mutatta meg, hogy megmaradásunk és megújhodásunk alapja a magyar paraszt." Rövid méltatás., [Szakcsoport: Hungarológia. Falumunka.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 14.

*** Legyen már vége a kétértelműségnek és felelőtlenségnek! [Magunk revíziója.], "Dr. Jancsó Elemér, Venczel József, Szűcs Elemér, Vita Sándor, Albrecht Dezső, Dr. Asztalos Sándor, Teleki Ádám és Tamási Áron aláírásával nyilatkozat jelent meg a Keleti Újság 249. számában válaszként a Keleti Újság 247. számában megjelent "Egy évforduló" című cikkre. A nyilatkozat mindenekelőtt cáfolja a Vásárhelyi Találkozó feloszlásának tényét.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. A nemzedékváltás kérdései. Vásárhelyi Találkozó.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 19.

JANCSÓ Béla dr. Ady. Halálának 20. évfordulójára. "Olvasni kell Adyt, mikor kételkedünk önmagunkban és olvasni kell, mikor az önáltatás, felületesség, egymás elleni acsarkodás vesz erőt rajtunk. Ami ma idegenné vált belőle: a kiutat nem látó pesszimizmus, azt heroikus akarattá olvasztotta az új magyar tudat számára Szabó Dezső, akinek elrendeltetett elindulása (az Elsodort falú négy hónappal Ady halála után jelent meg) kezdte meg az új magyar gondolkozás építő korszakát.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 1.

BIRÓNÉ VÁRÓ Éva Ady, a költő-jós. "Ady Endre a lángész emberfeletti érzékével tisztán látta váteszi voltát. Fellépésekor nemzete még egész felhőtlennek látta az eget. Eltelve saját nagyságával, biztosítottnak tudta jövendőjét. Sejtelme sem volt azokról az erőkről, amelyek a mélyben már előkészítették a nagy nemzeti tragédiát." Halálának 20. évfordulójára., [Szakcsoport: Hungarlógia. Magyar történelem. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 2.

LÁSZLÓ Dezső Új erdélyi tájékozódás. "Egy népközösség életrevalósága végső gyökerében nem tagjai számától vagy a birtokában lévő gazdasági javak mennyiségétől, hanem nemzeti öntudatának egységétol, tisztaságától és feszíto erejétol függ....Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az erdélyi magyarság elso kisebbségi tájékozódását Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád 1921. Elején kiadott "Kiáltó Szó" c. röpirata jelentette... Kisebbségi életünk második tájékozódását Makkai Sándor: "Magyar fa sorsa" (1927) és "Magunk revíziója", (1931) c., szellemi életünknek új medret szabó két könyve készíti elo és vezeti be... A kisebbségi életben a döntő erkölcsi fórumot két közösségnek: az egyházaknak és a családoknak kell jelenteniök.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Kisebbségi lét. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 3-6.

*** Szabó Dezső. Őt és munkásságát méltató cikk. "Mi bizonyságot teszünk amellett, hogy a múlt század eleji és közepi nagy magyarok után o szerves folytatás... Nincs a mai életnek olyan kérdése, amelyről ne írt volna. Minden szava a mához szól és mégis túl utal a mán.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 15.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső gondolatrendszere. "Szabó Dezso a muvész, a gondolkozó és a közéleti harcos hármas síkján hat....Az új egység magva az egész ember. "Téves minden olyan idea, rendszer, intézmény és történelmi tragédiát készít elő, mely az embernek csak bizonyos lelki vonásaira épít s a többivel ellentétbe jön, vagy tagadja őket." Nemzetről, nemzeti öntudatról, fajvédelemről vallott nézetei., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 17.

LÁSZLÓ Dezső Szabó Dezső művelődés-politikája. "Szabó Dezső nemzeti művelődéspolitikai koncepciója három alapvető sugárba bomlik: ez a művelődéspolitika alapjában, felépítésében és céljában nemzeti." Kultúr-programja magyar, de "gondolatrendszerében a fajiság és egyetemes emberiség éppen úgy nem ellentétek, mint az egyén és közösség. Aki a maga faji jellegét feladja, megtagadja azt a jogát, hogy szervesen benne éljen az egyetemes emberi kultúrában.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Művelődéspolitika.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 22-26.

MÁTHÉ Ákos ifj. Áttekintés az erdélyi magyar intézményekről. A szellemi élethez tartozó intézmények: A) Az Egyházak. 1. Az egyházi szervezet; a) A református egyház; b) A római katholikus egyház; c) Az unitárius egyház; d) A magyar lutheránus egyház; 2. Az egyházi intézmények: a) Az iskolák; b) Vallásos egyesületek; c) Jótékonysági intézmények. B) A kimondottan kulturális intézmények: Az Erdélyi Múzeum Egyesület - EME; Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - EMKE; Az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság - EMIT; Az Erdélyi Kárpát Egyesület - EKE; A Székely Társaság; A romániai Magyar Dalosszövetség; II. Gazdasági intézmények: Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet- EMGE; Szövetkezeti mozgalom; Bankok és iparvállalatok. III. Az egészségügyi intézmények. A marosvásárhelyi Szanatórium, A kolozsvári Református Kórház., [Szakcsoport: Hungarológia. Szervezetek, testületek.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 39-44.

SZÉCHENY [István] gondolataiból. Többek között: "Nem lehet a földön oly alávaló nép, melynek kitörlése az egész emberiségre, sőt az egész alkotásra nézve ne volna veszteség.", [Szakcsoport: Hungarológia. Etika.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 2.

BIRÓ Sándor Mátyás, az államférfi. "Az ötszáz esztendő messzeségéből megidézett Mátyás király alakjának néhány vonása még mindig homályos a magyar érdeklődés előtt. Külpolitikájával, belpolitikai alkotásaival, sőt családi életével kapcsolatban is rengeteg kérdés merül fel... Mátyás mint államférfi minden belső és külső nehézséget le tudott győzni.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Hunyadi Mátyás. Hungarológia.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 3-4.

JANCSÓ Elemér dr. Mátyás király művelődéspolitikája. "Egyéniségében megtaláljuk a renaissance ember összes jellegzetes tulajdonságait....Mátyást emberi és államvezetői egyénisége... magasan kortársai felé emelik... A lelki impérium megteremtésében legfőbb szándéka az olasz műveltség magyarországi meggyökereztetése.... Remek ízlésének és műveltségteremtő hajlamainak örök emlékét hirdetik a Corvinák legendás hírű könyvtárának korunkig eljutott töredékei.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Hunyadi Mátyás. Magyar művelődés. Hungarológia.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 4-5.

DEBRECZENI László Orbán Balázs. "Orbán Balázs életének főműve a hatkötetes székelyföldi monográfia...igazi írói készséggel írta meg művét. ... Már külső alkatra is feltűnő jelenség: Erdély egyik legszebb férfiának tartották....De mindenek felett is leginkább jellemzi őt határtalan fajszeretete.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Honismeret.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 11-12.

DEBRECZENI László Új fiatal művésztehetség. "A kolozsvári unitárius gimnázium rajz és kézimunka kiállításán már másodízben tűnt ki munkáival Bandi Dezső most VII. osztályt végzett növendék Bandi Dezső egészen fiatalon is nagy reménysége a magyar művészetnek." Rövid értékelés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Festészet.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 12.