JANCSÓ Béla Új magyar föld. [Fiatal magyarok.], A budapesti Bartha Miklós-Társaság II (októberi-novemberi-decemberi) számának ismertetése. Szerzők: Szabó Bertalan, Csebi Pogány Béla, Asztalos Miklós, Vass László, Duka Zólyomi Norbert, Balogh Edgár., [Szakcsoport: Sajtóügy.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 28.

JANCSÓ Béla Gagyi László novellái. [Fiatalok munkája.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Elbeszélések.], I. évf., 1930, 2. szám, (február)

JANCSÓ Béla Kezdeményezés és szervezettség. [Cikk.], Az egyéni kezdeményezéseknek közösségi célokat kell szolgálniuk. A társadalom viszont lehetőséget kell biztosítson az egyéni kezdeményezések számára., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalompolitika.], I. évf., 1930, 4. szám, (április), p. 52.

JANCSÓ Béla Új magyar föld III. [Fiatal magyarok.], A Bartha Miklós Társaság kiadásában megjelenő röpiratának az Új Magyar Földnek január, február, márciusi számának ismertetése. Erdélyi magyar problémákkal foglalkozó cikkek szerzői: Szentimrei Jenő, Fábián Dániel, Kodolányi János, Gyöngyösi István, Száva István; a szlovenszkoi problémák szerzői: Duka Zolyom, Dobossy Imre., [Szakcsoport: Hungarológia. Sajtóügy. Magyar kisebbség. Csehszlovákia.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 78-79.

JANCSÓ Béla A "Magyar Diákszemle" II. száma. [Fiatal magyarok.], A csehszlovákiai magyar főiskolások lapjának (április-májusi) II. számának szemléje. Szerzők: Peéry Dezső, Brogyányi Kálmán, Duka Zólyomi Norbert dr., Gyallay Pap Zsigmond, Szabó T. Attila., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Sajtóügy. Csehszlovákia.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 98.

JANCSÓ Béla A nostrifikálások megoldása felé. [Szemle.], Az erdélyi magyar fiatalok Magyarországon szerzett diplomáinak elismerésének kérdése., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Egyetemi diploma.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 99.

JANCSÓ Béla A Cserkészet. [Szemle.], Az évek óta működő kolozsvári katolikus cserkészcsapat után június 1-én ünnepélyes fogadalmat tett a kolozsvári ref. kollégium első protestáns cserkészcsapata is. Beszédet mondott Makkai Sándor püspök., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 100.

JANCSÓ Béla Számadó György: Most csak ennyi. (Budapest, 1930.) [Fiatalok munkája.], Fiatal erdélyi író versfordításai., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Számadó György. Versfordító.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 101.

J.B., Fábián Dániel és József Attila Ki a falúba. (A Bartha Miklós Társaság Füzetei I.). [Fiatal magyarok.], Az ősi magyar lelket a falú őrizte meg. A magyar ifjúság nem foglalkozik a társadalmi kérdésekkel, holott "a társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb, vagy baloldali érdek, hanem a magyarság egyetemes, történelmi érdeke. És ennek gyújtópontjában áll a magyar parasztság.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nemzeti érzelmek. Falumunka.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 116.

J.B. Felszabadulnak a régi falusi magyar népkönyvtárak. [Fiatalok munkája.], Az erdélyi magyar falvak gazdag népkönyvtárainak használatát a háború után eltiltották. Demeter János, az Erdélyi Fiatalok főmunkatársának kezdeményezésére, állami átnézés után, 20-30 ezer könyv fog ismét használatba kerülni., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Falumunka. Könyvtárügy.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 118.

J.B. A népművészetért. [Szemle.], Az Erdélyrészi Méhész Egyesület ötvenéves jubileumára gazdasági kiállítást és ezzel együtt népművészeti kiállítást rendeztek a Református Kollégium termeiben., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Egyesületek. Etnográfia.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 120.

J.B. Az erdélyi tudomány iránya: az orientalizmus. [Szemle.], Az imperiumváltás óta először tartott vándorgyűlést az Erdélyi Múzeum Egyesület Marosvásárhelyen. A közgyűlés ünnepi szónoka dr. Tavaszy Sándor volt "Tudományos törekvések Erdélyben" c. előadásával., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar tudomány. Erdély. Egyesületek.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 120-121.

JANCSÓ Béla Szegedi kis kalendárium az 1930. évre. (A szegedi Bethlen Gábor Kör kiadása.). [Fiatal magyarok.], Ismertetés. A Kalendáriumban "A versek: régi, jórészt kiadatlan szegedi és környéki népi dalok Bálint Sándor saját nótagyűjtéséből, a rajzok: Buday György munkái"., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Folklór. Szeged.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 137-138.

J.B. A Sarló közegészségügyi kérdőíve. [Fiatal magyarok.], Száz közegészségügyi kérdést tartalmaz., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek. Csehszlovákia. Közegészségügy.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 139.

JANCSÓ Béla Buday György: A szegedi tanya problémái. (Dolgozatok a m. Kir. Ferenc József Tudomány egyetem sajtótudományi tanfolyamából I. füzet). [Fiatal magyarok.], Könyvismertetés: A dolgozat összefoglalja a tanya-munka megindításának szükségességét és feladatait., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Falumunka. Szeged.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 139-140.

JANCSÓ Béla Erdélyi képzőművészek kiállítása. [Szemle.], Nov. 30-án Kolozsváron állította ki 196 művét Erdély magyar, román és szász művészeinek legjava: Kós Károly, Thorma János, Tóth István, Nagy Imre, Jándi Dávid, Gruzda János, Ladea Romulus, Papp Aurel, Demian Tassy, Popp Alexandru, Ciupe Aurel, Capidan Pericle, Mattisch-Teutsch, Heinrich Schun. Művészi ideáljuk az erdélyiség., [Szakcsoport: Képzőművészet. Erdély.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 158.

JANCSÓ Béla Főiskolások szavaló versenye. [Szemle.], [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 160-161.

JANCSÓ Béla Spectator: Az ifjúság válsága. [Apák és fiak.], Spectator az ifjúság iránt nem sok bizalmat mutató cikkének bírálata. Spectator cikkének végakkordja mégis reményt keltő: "Hagyni kell, hogy az ifjúság a saját feladatát elvégezze: kötelessége van önmagával és a fejlődéssel szemben. De mindenki másnak is vállalnia kell körülötte a köteles tennivalót.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 40-41.

JANCSÓ Béla Magunk revíziója: Makkai Sándor új könyvéhez. Makkai Sándor, Erdély református püspöke: "Tizenkét esztendei kisebbségi sors és élet immár elegendő kellett hogy legyen annak a kötelességnek meglátására. Az erdélyi magyarságnak revízió alá kell vennie élete kérdéseit... Az erdélyi magyarságnak, hogy életbe maradhasson, az élet igazságára és ehhez az igazsághoz való engedelmes alkalmazkodásra van szüksége.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Kisebbségi lét. Kisebbségi jogok.], II. évf., 1931, 3. szám, (március), p. 45-50.

JANCSÓ Béla A mai európai fiatalság útja. [Szemle.], "Az Erdélyi Helikon 1931. évi 1, 2. és 3. számában fenti összefoglaló címen cikksorozat jelent meg. Bányai Baumgarten László a francia, dr. E. Kolbenheyer a német, Prof. Giacomo Bascopé az olasz, Weörös Gyula a svéd, észt és finn, T. Rebreanu a román, Borsódi Ferenc a jugoszláv, Jancsó Béla az erdélyi magyar, Vernon Duckworth Barker az angol, dr. Walter Maas a lengyel, Kessler Balogh Edgár a csehszlovákiai magyar és ifj. Papp Géza a magyarországi magyar ifjúságról írnak.", [Szakcsoport: Európai fiatalok. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 4. szám, (április), p. 80-82.

JANCSÓ Béla A második főiskolás szavalóversenyhez. [Szemle.], A Székelyek Kolozsvári Társasága által magyar főiskolások részére rendezett szavalóverseny a szavalásra vonatkozó tanulságait György Dénes foglalta össze. Jó előadókra van szükség, jó kultúrprogramra, akaraterőre, a céltalan vidékies műsoroknak pedig irányt és erőt kell adni., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], II. évf., 1931, 4. szám, (április), p. 82-83.

JANCSÓ Béla Sztojka László: Irások könyve. [Fiatalok munkája.], Ismertető., [Szakcsoport: ], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 118-119.

J.B. A Romániai Magyar Dalosszövetség fennállásának tízéves fordulójához érkezett... [Szemle.], Tudósítás., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Zene. Egysületek.], II. évf., 1931, 7. szám, (október), p. 137.

J.B. Az Erdélyiség újra örvendetesen szóba került az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyenyedi vándor-ülésén. [Szemle.], Tudósítás., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar tudomány. Egyesületek. Erdélyiség.], II. évf., 1931, 7. szám, (október), p. 137.

JANCSÓ Béla "A mi fájdalmunk: tanúságtétel". [Szemle.], A cím Iosif Vanciu, a román színészegyesület titkárának szavai voltak Szentgyörgyi István temetésén. Az erdélyi magyar sajtó nem reagált ezekre a meleg szavakra., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Színházművészet.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 156.

JANCSÓ Béla Szentgyörgyi István. [Szemle.], [Megemlékezés]., II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 156.

JANCSÓ Béla Sz. Ferenczy Zsizsi székely ballada-estje. [Szemle.], Kolozsváron, november 17-én. Krenner Miklós bevezetőjével. Méltatás., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Folklor.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 156.

J.B. A Vatikán, a fascizmus és az ifjúság. [Szemle.], A Vatikán és a fasizmus közötti harc az ifjúság nevelése kérdésében. Napilapok szemléje., [Szakcsoport: Európa története. Európa ifjúsága. Vatikán.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 157.

JANCSÓ Béla Tolnai Gábor: A szabad vers és a lírai formák válsága. [Fiatalok munkája.], "A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadványaként megjelent kis tanulmány elvontnak látszó u.n. formatörténeti kérdést tárgyal. Ez azonban lélektani beállítottsággal a műélvezés kollektív lelki gyökereinek kérdéseként tudja megmutatni.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Irodalomelmélet.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 23.

JANCSÓ Béla Főiskolás kérdések egysége. [Főiskolás problémák.], Az ifjúság maga szeretné megoldani problémáit, autonómiát akar magának szerezni, de ez nem azt jelenti, hogy az idősebb nemzedéket kizárják., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. A nemzedékváltás kérdései.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 41-46.

JANCSÓ Béla Minden fiatal teljesítse kötelességét! A válság kiterjedt az élet minden területére. Felteszi a kérdést: "Ismerjük-e az erdélyi magyarság helyzetét?" "Az erdélyi magyar ifjúságnak e nyáron két kötelessége van: vigye el a falunak az erdélyi magyar intelligencia szolidaritásának üzenetét..., ismerje meg és mérje fel a falut és hozza el az erdélyi magyar falu állapotrajzát magával, hogy annak alapján utat kereshessünk és a falú-segítés módjait megtalálhassuk.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gyakorlati szociális problémák. Magyar ifjúság. Falukutatás.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 65-67.

JANCSÓ Béla Társadalmi egyesület a nemi betegségek elleni küzdelemre. A nemi betegségek elleni küzdelmet az állam népegészségügyi programjai mellett, társadalmi szervezetek is felvállalják, sorra alakulnak e problémával foglalkozó egyesületek. Tevékenységük két irányú: felvilágosítás és gyógyítás. A kisebbségi magyarok közül kikerülő orvostanhallgatók kellene falu-munka során foglalkozzanak e súlyos problémával., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Falumunka.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 88-89.

JANCSÓ Béla dr. Határkőnél. Főiskolás kérdések, végzettek kérdései, erdélyi magyar kérdések. "határkőnél áll az erdélyi magyar ifjúság. Az öntudatlanság és semmittevés hosszú évei után felébredt ifjúsági öntudat és munka első kora lezárult. ... most ér ki az életbe az az ifjúsági vonulat, mely az öntudatlanság évei után az első öntudat-korszakot megcsinálta. Mi marad őutánna a főiskolás-kérdések mezején? És milyen feladatok várnak reá, a kilépő generációra ezután? Kell ezekkel a kérdésekkel ennél a határkőnél: már most szembenézni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Magyar ifjúság. Főiskolás fiatalok.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 6-17.

JANCSÓ Béla dr. Gusti professzor és tanítványainak falú-munkája. Ennek a munkának irányítója D. Gusti, a bukaresti egyetem szociológia professzora, közoktatási és kultuszminiszter. A munka eredményét bemutató tanulmányok "A szintén Gusti prof. vezetése alatt álló Institut Social Român folyóiratának (Arhiva pentru ştiinţă şi reformă socială) 1932. évi száma egyetlen hatalmas kötetben jelentek meg, a Rockefeller-alap támogatásával." A nagyszabású munka történetét egyik cikkben Traian Herseni ismerteti., [Szakcsoport: Román falumunka. Gusti Dimitrie.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 46-49.

J.B. dr. Arany János balladái Buday György képeivel. [Szemle.], Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, a fiatal erdélyi grafikus 19 fametszetével., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Arany János.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 59.

J.B. dr. Julia szép leány. [Szemle.], "Nyírő József balladajátéka két este (május 23 és 24) ritkaságszámba menő nagy sikerével járta meg Kolozsvárt." A népi zenéből komponált kísérő zene Keresztes Károly munkája, Haáz Rezső tanár lenyűgözően szép díszleteivel és pompásan szép székely jelmezeivel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színház. Magyar folklór.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 61-62.

JANCSÓ Béla dr. "Az országépítő". (Kós Károly regénye). A regény megjelenésének időszerűsége. A munka méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kós Károly.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 16-19.

JANCSÓ Béla dr. "Falú-monográfiák". "A brassói Ágisz . szövetkezet közművelődési szakosztálya magáévá tette az Orbán Balázs-jubileum alkalmával elindult székelyföldi vágyat, hogy az ő emlékét a hozzá legméltóbb módon, a Székelyföld új monografikus feldolgozásával örökítse meg. Az új terv kibővíti az Orbán Balázs elgondolását és kimondja: "Fel kell mérni az erdélyi magyarság helyzetét egy új és a mai viszonyoknak megfelelő monográfia elkészítésével. ... a megbízott szerkesztőbizottság tagjai: Elekes György dr., Kacsó Sándor, Kőrösi K. Sándor és Szécsi Sándor.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Székelyföld. Monográfia.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 68-71.

JANCSÓ Béla dr. A végzett ifjúság kérdéseinek tükrében. "Kiért az életbe a romániai új magyar nemzedék első összefüggő rétege, első vonulata és az erdélyi magyar nyomorúságok és bajok minden kérdése feléje mered. ... Tervbe vettük, s jelen számunkkal meg is kezdjük a végzett intellektuális ifjúság szakmai kérdéseinek részletes feltárását és feldolgozását.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. A nemzedékváltás kérdései. Elhelyezkedési lehetőségek.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 77-79.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső=Füzetek. [Új magyarság.], "Nyolcadrét alakú, 68 oldalas kis könyvek. Az első füzet "A kötél legendája"; "Mosolygók", adja a címet a második füzetnek. A novemberi füzet: A magyar paraszt a magyar kultúrában." Az írások elemzése., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar paraszt. Szabó Dezső.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 95-97.

J.B. Egy mostani halál és két halál évfordulója mellett nem mehetünk el szótlan. [Szemle.], "Július elsején egy budapesti szanatóriumban meghalt Szombati-Szabó István. Bizonyos, hogy Reményikkel, Áprilyvel, Tompa Lászlóval, Szentimreivel és Bartalissal együtt az erdélyi líra eddigi legmagasabb csúcsai közé tartozott." Hét éve vitte el a tüdőbaj Sipos Domokost, aki elsők közt "kiáltotta el: itt maradni." És "már öt éve elmúlt" a Benedek Elek halála óta., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 105-106.

J.B. dr. Főiskolai hallgatóinkból kialakuló új intelligenciánk értékét László Dezső (Kiáltó Szó, 1934. december 1) három szempontból vizsgálja: a szaktudás, a magyar műveltség és az új vezető osztállyá válás szempontjából. [Szemle.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Magyar értelmiség.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 140-141.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső és Szekfü Gyula. "1934-ben Budapesten "Három nemzedék és ami utána következik" címen, hivatalos kiadásban jelent meg Szekfü Gyula könyvének új kiadása. S azóta divatba jött Magyarországon a fenti összehasonlítás, mégpedig a Szabó Dezső rovására.... Szabó Dezső a primer jelenség, az alkotás, a megérzés, az iránymutatás. Szekfü a másodlagos, az események után járó megállapítás. Organikusan összehasonlíthatatlanik.", [Szakcsoport: Magyar társadalom. A nemzedékváltás kérdései.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 10-17.

JANCSÓ Béla dr. Vádak az erdélyi magyar irodalom ellen. "Az erdélyi irodalom, melynek önálló életét évszázados gyökerekből az uralomváltozás hívta ki, egy kisebbségi nép életakaratának és sorsvállalásának első folyamata.... Dr. Jancsó Elemér évek óta szorgalmasan gyűjti az adatokat az erdélyi magyarság utóbbi húsz esztendejének egész szellemi életét megörökíteni hivatott erdélyi irodalomtörténetéhez." Esztétikai ítéleteit méltatja, illetve bírálja Jancsó Béla., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Erdélyi magayar irodalomtörténet.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 43-52.

JANCSÓ Béla dr. Ahogy lehet. A Németh László lírai útirajzának végső ítélete: "...az erdélyi magyarság menthetetlenül pusztul, sőt pusztulásra érett, mert hiányzik belőle az életakarat, - csak ezzel a fiatal "építő" magyartól különösen megdöbbentő ítélettel és elitéléssel szemben jelentem be, hogy bajok vannak a bizonyításnál..." A szerző Németh László "ítéletével" szembe állítja Reményik Sándor Romon virág és Balázs Ferenc új könyvét., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Erdély. A népesség csökkenése.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 109-110.

RÓZSA T. Lajos A magyar "ifjú katolicizmus". [Új magyarság.], ".... vannak ifjú és öreg katolikus rétegek. Nemcsak a testi kor szerint, nem is a dogmatikai meggyőződésben, a hit egysége vonalán, hanem a lendület foka szerint.", [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Katolicizmus.], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 21-24.

J. b. "Két tűz között" címmel a Kiáltó Szó 4. füzetében László Dezső a modern magyar irodalom és a református egyház viszonyát vizsgálja meg abból a vitából kiindulva, amelyet a kérdés körül 1913-ban és 1926-ban Szabó Dezső indított meg. [Szemle.], [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Keresztény egyházak. Református egyház.], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 32.

JANCSÓ Béla dr. Az orvosi pályaválasztás akadályai. "Ismeretes, hogy néhány év óta magyar fiú alig választja az orvosi pályát. Ez a tény annál aggasztóbb, mert az országosan is nagy vidéki orvoshiány a magyar vidékeken egyenesen megdöbbentő, ugyanakkor, amikor az országosan is lesújtó népbetegségi (tüdővész, vérbaj, stb.) arányszám éppen a magyar vidékeken a legrosszabb." Az elhelyezkedési kilátások rosszak mégis, mert az állami helyeket a többségiek kapják, a magyarok csak a magángyakorlatban lehet esélyük. Részletes kimutatást közöl az orvos-ellátottságról., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Pályaválasztás. Közegészségügy. Statisztika.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 45-52.

JANCSÓ Béla dr. Kosztolányi Dezső 1885-1936. [Szemle.], Megemlékezés. Munkásságának méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kosztolányi Dezső.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 104-105.

KORPONAY László dr. Szabó Dezső, az építő (Budapesti levél). [Új magyarság.], Szabó Dezső legújabb Füzeteinek (11-22, számok) ismertetése. "Közeledik az Ő ideológiájának és programjának ideje; ezért érzem fontosnak, hogy beszámoljak legújabb Füzetei néhány nagy gondolatáról a Fiatalok ifjúságának, amely a kisebbségi sorsban levő magyarságnál ma a viszonyaiknak megfelelő új magyar gondolkozás legfőbb kialakítója., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 9-11.

JANCSÓ Béla dr. Juhász Gyula 1883-1937. [Halottak, akik élnek.], "Hányszor kereste már az önkéntes halált' A búskomorság hajlamával született, s az élet gondoskodott róla, hogy ezt a terhet sokszor érezze elviselhetetlennek." Szerkesztőségi megemlékezés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Juhász Gyula.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 14-16.

J.B. Buday Árpád. [Halottak, kik élnek.], "Utóbbi időben a népvándorlás korának magyarországi új emlékeit tárta fel, s munkássága a magyar szaktudomány egyik legnagyobb (világszerte is legismertebb) nevei közé emelte. Mindezt a maga erején,... Transsylván ember volt, fajához halálig hű, s minden más fajú transsylván értéket megbecsülő és megbecsültető. Mint szegedi egyetemi tanár is mindig visszavágyott.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Történettudomány. Buday Árpád.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 16.

J.B. Odry Árpád. [Halottak, akik élnek.], "A budapesti Nemzeti Színház főrendezője, a Színművészeti Akadémia igazgatója nemcsak hivatalosan értékelt ember, hanem a magyar színművészetnek egyik legőserejűbb alakja is volt. ... nemcsak a az új művésznemzedéknek, de a mai magyar ifjúság legjobbjainak is egyik legmélyebb hatást gyakorlott nevelője volt.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Színházművészet. Odry Árpád.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 16.

J.B. dr. Nagy Imre. [Élet és művészet.], "Csíki székely, Nagy István és Nyírő József hazájából. ...Fametszetein szobrász, fafaragó, merev, mélységesen zárt és elrendelt, mint a táj és a lélek. Mikor a színt megtalálta, akkor is emberi és állati szobrokat, plasztikus természetet mintáz olajban. Népéből sarjadt, de tőle el nem vált művész. Hatalmas sikerű kiállítása volt Budapesten.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Nagy Imre.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 17.

J.B. dr. Népegészség és orvos-ellátás. "A Romániai Orvosok Országos Szövetségének 1936 nov. 28-29.-i közgyűlésén Dr. I. Stoichiţia főtitkár beszámolót tartott az országos népegészségügy állapotáról és teendőiről." Részletes számadatokkal bizonyítja, hogy csökkent a születések száma, emelkedett az elhalálozási arányszám, kevés az orvos, bába, főleg falun. A helyzet javítására irányuló intézkedések., [Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 18.

JANCSÓ Béla dr. Budai Nagy Antal. [Szemle.], Kós Károly drámájának elemzése., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dráma. Kós Károly.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 26.

J.B. dr. "A kisebbségi orvosok mai helyzetéről"... címen átfogó tanulmányt írt dr. Schmidt Béla, a "Népegészségügyi Szemle" kitűnő szerkesztője. (Praxis medici, 1937 márciusi száma). "Sorra veszi az elhelyezkedés kérdéseit államnál, magánintézményeknél, kitér a magángyakorlat és továbbképzés kérdéseire és az adózást is tárgyalja. A kialakult kép nagyon sötét.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Orvosképzés. Elhelyezkedési lehetőségek.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 22.

JANCSÓ Béla dr. A Gusti-féle falu-munka rendszere. [Falu-munka.], "A román falú-munka életében jelentős esemény történt. A Fundaţia Regală "Principele Carol" kiadásában ez évben hagyta el a sajtót két testes kötet (összesen majdnem 600 oldal terjedelemben). Az egyik "Útmutató a falusi kultúr-munka számára", a másik Henri Stahlnak, Gusti professzor kitűnő munkatársának könyve: "Egy község monográfiája." Elemzés., [Szakcsoport: Falumunka. Románia. Gusti Dimitrie.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 22-23.

JANCSÓ Béla dr. Kovács Dezsőné. "Ismét elment soraink közül valaki, akit pótolni ki tudja meddig nem tudunk. ...Közéleti nő volt, aki tudta, s kiharcolta a nő megillető helyét a társadalomban, s alapjait vetette meg, tervrajzát készítette el a nő közszerepének erdélyi magyar életünkben.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nők a közéletben. Kovács Dezsőné.], VIII. évf., 1937, 4. szám, (4. negyed), p. 1.

JANCSÓ Béla dr. Az elfelejtett Kölcsey. "... mit tudok Kölcseyről? Hogy ő írta a Himnuszt és a Parainezist, hogy Berzsenyit túl szigorúan bírálta el és hogy nagy szónok volt. ... Parlamenti működése súlypontja azonban a szegény nép, a jobbágyság jogaiért való küzdelem.... Halála századik évfordulóján önmagunk iránti kötelesség, hogy életművének minden részletét." Életműve részletes elemzése., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kölcsey Ferenc.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 3-6.

JANCSÓ Béla dr. "Jövőnek magját hordozom..." "Nem közösség és nem nép az, amely nem emlékezik és nem tartja számon az érte elvégzett munkát. Nem közösség, nem nép az, amely nem ismeri helyzetét, nem veszi számba az eredményeket, amit legjobb fiai életük feláldozásával számára kialakítottak." Balázs Ferencre emlékezik halálának első évfordulóján., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 1.

JANCSÓ Béla dr. Az első tudományos vidék-monográfiánkhoz. "Bözödi György fiatal író "Székely bánja" címmel 16 íves nagy könyvet jelentetett meg. Ez a könyv, számos fogyatékossága és a szakemberek által bizonyára kimutatható hiányai ellenére is - úgy érzem, fontos állomás abban a folyamatban, amely önmagunk megismerése, helyzetünk adatszerű pontos felvétele útján akar valóságainkkal szembenézni. ... Bözödi könyve adatgyűjtő mivoltánál fogva tudományos jellegű, az első tudományos vidékmonográfiának számít s így önismeretünk útján újabb lépés." A munka részletes elemzése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar irodalomtörténet. Monográfia. Bözödi György.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 7-10.

JANCSÓ Béla dr. Az orvosi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Mint minden orvosnak, elvileg nyitva áll az út az állam egészségügyi szervezetében való elhelyezkedéshez. Ha ez néhány kisebbséginek sikerül is, de általában ezekben az intézményekben nagyszámú magyar orvosnak az elhelyezkedésére nincs kilátás. ...Országunkban száznál több orvosi állás betöltetlen, s újabbak létesítéséről is szó van. A magyar lakósság orvos-ellátottsága általában az országos alatt van. Tanulmányi lehetőségek: Bucurestii és clujii tud. Egyetem orvosi kara. Tanulmányi idő 6 év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 18-19.

[JANCSÓ Béla dr.] Műegyetem. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Şcoala Politechnică Regele Carol II., Bucureşti. Tanulmányi idő: 5 év....Elhelyezkedési lehetőségei az államnál és magánvállalatoknál." A felvételihez szükséges tananyag ismertetése. , [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

JANCSÓ Béla dr. Az Ifjú Erdély Bartók-Kodály hangversenye. [Szemle.], "Mikor 1932-ben az Erdélyi Fiatalok székely népdalestet rendezett, a Bartók-Kodály zene ifjúsági népszerűsítésére, még csak félházat kapott. De utána nemsokára Domokos Pál Péter és Szántó Béla elültetik a magot a rom. Kath. középiskolás és egyetemi hallgatók közé, s pár év múlva íme, egész estét betöltő műsorral vonul ki a helyi ref. fiú és leánygimnázium, az aiudi ref. kollégium énekkara...1938. máj. 24-én.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Erdély. Zene. Bartók Béla. Kodály Zoltán.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

J.B. dr. Dobay István. [Halottak akik élnek.], "Dobay Istvánnak, a Tizenegyek egyik költőjének nevét faluja és vidéke határain túl kevesen ismerték...Mikor a Tizenegyek között fellépett, már a világháború szörnyű tapasztalatai állottak mögötte éppúgy mint Tamási, Maksay és Finta Zoltán, a Tizenegyek legidősebb (25-28 éves) tagjai mögött." Unitárius lelkész volt, és saját szavai szerint "a magyar faluban találta meg a hivatását.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tizenegyek. Dobay István.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

J.B. dr. Bremzay Géza. [Halottak akik élnek.], "Városunkban végzett fiatal magyar orvos, aki az országos egészségügyi falu-segítés munkájában Tecuci megye maláriás vidékére volt kirendelve, hivatása önfeláldozó teljesítése közben maga is megkapta a betegséget, s az pár nap alatt végzett vele 25 éves korában.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Közegészségügy. Bremzay Géza dr.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

JANCSÓ BÉLA dr. Tíz év. "Tíz éve, hogy a romániai magyar új nemzedék felekezet feletti összefogó ifjúsági mozgalmai megindultak. Szükséges, hogy ezen tíz esztendőn áttekintsünk, tényeit az utánunk jövő fiatalabb társainkkal megismertessük és tanulságait mindnyájunk számára levonjuk... A tíz év legnagyobb tanulsága, hogy az ifjúság csak úgy illeszkedhetik bele hasznosan a romániai magyarság életébe, ... ha felelősen és szervezetten áll be a maga helyére." Részletes, pontokba foglalt elemzés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar fiatalok. 1927-1937. Ifjúsági egyesületek.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 3-5.

Doctor med. A külföldi orvosi diplomák felülvizsgálása. "Országunkban a külföldi orvos-diplomák elismerése u. n. echivaláláshoz (egyenlő értékűsítés) és azután a működési engedély megszerzéséhez (libera practică) van kötve. ... Az év elején - néhány e téren leleplezett visszaélésre hivatkozva - a Goga-kormány elrendelte az összes külföldi diplomák felülvizsgálását....riasztó hírek keltek szárnyra, hogy valamennyi echivalált diplomát csak meghatározott számú új vizsga letétele után érvényesítik továbbra is." Ez csak tovább fogja fokozni az amúgy is súlyos orvos-hiányt., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Orvosképzés. Egyetemi diploma.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 10.

JANCSÓ Béla dr. Karinthy Frigyes. "Neve a modern magyar és világirodalom nagyjairól írott stílus-paródiáival: az "Így írtok ti"-vel lett ismeretes az egész magyar nyelvterületen. ... Karinthynál csak dialektikus ábrázolás forma a humor, az írói magatartásforma mögötte egészen más. Valami lázadó, keserű, sokszor alig fékezhető elégedetlenség a világ, az ember, a dolgok tökéletlensége felett.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Karinthy Frigyes.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 20.

JANCSÓ Béla dr. Ady. Halálának 20. évfordulójára. "Olvasni kell Adyt, mikor kételkedünk önmagunkban és olvasni kell, mikor az önáltatás, felületesség, egymás elleni acsarkodás vesz erőt rajtunk. Ami ma idegenné vált belőle: a kiutat nem látó pesszimizmus, azt heroikus akarattá olvasztotta az új magyar tudat számára Szabó Dezső, akinek elrendeltetett elindulása (az Elsodort falú négy hónappal Ady halála után jelent meg) kezdte meg az új magyar gondolkozás építő korszakát.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 1.

J.B. Márton Áron. [A nép és az intelligencia.], "Márton Áron erdélyi római katolikus püspök kinevezése és felszentelése a nép és az intelligencia viszonya szempontjából is nagy jelentoségu. ...fajtámnak szívósságát, kiállását a magam erényének akarom tekinteni, sorsát vállalni akarom.... A vezető az, aki a népe sorsát vállalja. Nemes emberségéért és ezekért a szavakért külön tisztelettel köszöntjük Márton Áront.", [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Katólikus egyház. Nemzeti érzelmek. Márton Áron.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 12.

J.B. "Szüloföldem"... [A nép és az intelligencia.], "Szüloföldem" a címe Tamási Áron legújabb könyvének. Új mufajt teremt új mondanivalói számára....Önéletrajz is... de korrajz is, a mai székely falu élete... A Szülőföldem tiszta művészet és mély emberi hitvallás.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Önéletrajz. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 13.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső gondolatrendszere. "Szabó Dezso a muvész, a gondolkozó és a közéleti harcos hármas síkján hat....Az új egység magva az egész ember. "Téves minden olyan idea, rendszer, intézmény és történelmi tragédiát készít elő, mely az embernek csak bizonyos lelki vonásaira épít s a többivel ellentétbe jön, vagy tagadja őket." Nemzetről, nemzeti öntudatról, fajvédelemről vallott nézetei., [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 17.